2011. február 12., szombat

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 219.

Magyar naptár



Eltelt egy újabb év. Illetve, dehogy is! Hü­lyeséget beszélek. A tavalyi év május 29- ével kezdődött, amikor új kormányt kap­tunk. 1789-ben a nagy francia forrada­lom is félredobta a naptárt, és bevezették a sajátjukat, a „calendrier républicain"-t, s az idő innen ketyegett. Miért ne lehet­ne nálunk is saját időszámítás, végül is, Magyarországon is forradalom volt, rá­adásul ilyen szavazófülkés, ami már ön­magában is unikum. A derék franciák él­vezték pár évig a szép nevű hónapokat, a Thermidor-t, a Fructidor-t, a Germinal-t, aztán Napóleon véget vetett a játéknak. A császár meghódította szinte egész Euró­pát, de azért értette, hogy mégsem ő Európa. 

A zöldségesem


Ezúton is elnézést kérek kedves zöldsé­gesem férjétől. Na, nem valami pajzán­ságról van szó, egyáltalán nem. A ked­ves úriember nekem mondja el politikai üzenetét, én meg nem hallgatom órákon át. Pedig ez nem csak vélemény, hanem üzenet, tudod, olyan political message. Egy kicsivel több annál, mint amikor - palackba zárt - világmegváltó gondola­taidat bedobod a tengerbe. Szóval, zöld­ségesem férjének nem tetszik a média­törvény. Ezentúl a média csak azt mond­hatja majd, hogy minden tökéletes, min­den szép, ja és persze, a magyar nemzet mindennel meg van elégedve. Ő személy szerint nincs megelégedve. Nem csak az­zal, ami május óta folyik, hanem, mond­juk, az elmúlt húsz évtől sem happy. 


Régen volt egy Zsigulim, és boldog voltam, ma van egy Audim, és minden­ki azt gondolja, hogy boldog vagyok - mondja. A lányom külföldön dolgo­zik - teszi hozzá —, elvitte az anyját (azaz kedvenc zöldségesemet) Kubába. Tudja - mondja nekem - a kubaiak szegények, de ilyen disznóságok ott nincsenek! 


Legesleges egység



Nagy kő esett le a szívemről. Nem tud­tam volna az új évbe lépni kételyekkel, mit kételyekkel, kínzó fájdalommal. De most már nyugodt vagyok. Lázár János kijelentette, hogy nem kell paráznunk, a Fidesz frakcióban a legteljesebb az egység. Ha teljes az egység, akkor nem kell aggódni. De, ha teljes egység, miért kell erről beszélni? Persze, értem én. Ad egy, a Vezért alig látják itthon. Meget­te a fene ezt a magyar EU-elnökséget! Annyit kell utazni érte, mindenkinek elmondani ugyanazt. Na már most, ha nincs otthon a főnök, egyeseknek eszé­be juthat ez-az, ami nem jó az egység­nek. így van ez még a legjobb család­ban is. Ad kettő, a világ mostanság ren­desen rászállt a Fidesz-kormányra. Nem tetszik nekik a médiatörvény, meg va­lami demokrácia korlátozásáról beszél­nek. Persze, ismerjük a képmutatásukat. Amit megengednek a nagyoknak, az ti­los a kicsiknek. Jelcin szétlövethette a saját Dumáját, és senki nem szólt egy rossz szót sem. A magyar gyarmaton nem illik másik gyarmatosítók baráta­it bántani. Ad három, egyik-másik vá­lasztó már suttogja a képviselője fülé­be, hogy talán már ideje lenne jobban élni. A végén ebből még baj is lehet. Na, de sebaj, egység van! Olvasták Rejtőt? A Vesztegzár a Grand Hotelben köny­vében leírja: az illetékes közli a szállodalakókkal, hogy járvány ide, járvány oda, „mindenki őrizze meg nyugalmát, a rendőrség fenntartja a rendet. Erre ki­tör a pánik." 

Egy kis malacot mindenki asztalára!



Egy kis malacot mindenki asztalára! Ezt kívánom Önöknek, Nektek, pártunk minden tagjának, barátjának, támogató­jának, A Szabadság és az internetes hon­lapjaink olvasóinak, minden sorstársunk­nak. Nem sok ez, s egyszer meg is való­sul. Biztos, hogy nem most. Nálunk mos­tanság túl sok a disznó, s mint tudjuk, azokat még egyesével is nehéz legyőzni. Reménykedni lehet abban, hogy egyszer majd kevesebben lesznek, s akkor tényleg mindenki asztalára bőségben jut ke­nyér, virsli, sőt, még malacsült is. Szóval, reménykedni, várni lehet, de ez a kevés! Tenni kell, Önnek, nekem, Neked, neki, mindenkinek. S, ha így lesz, akkor le­het igazi változás, ami nem néhányaknak jó, hanem a többségnek. Amikor a java­kat majd nem úgy osztják el, hogy szinte mindent a kevesek kapnak, és a változás csak abban van, hogy a többségnek több morzsa jut. A morzsa az morzsa, bármi­lyen ügyesen is kínálják. 
Mit kell tenni? Nos, vegyék meg A Szabadságot jövőre is, olvassanak bele honlapunk anyagaiba jövőre is! Ha ezt megteszik, látni fogják! De, várjuk öt­leteiket, tanácsaikat, gondolataikat is! Nagy szükség van rájuk! Nos, boldog 2011-es évet kívánok Önöknek, több örö­met és mosolyt, több segítőkészséget és emberséget! BUÉK!

Nincsenek megjegyzések: