Egy kommunistának nem lehet köze a liberálisokhoz

Kommunisták és liberálisok. Sok kommunista úgy gondolja, hogy nincs köztük és eszmerendszereik között kibékíthetetlen ellentmondás. Ők is haladó eszméket vallanak, nem szeretik a konzervatívokat, a jobboldalt, és ugye, az összefogás fontos lenne az ilyen emberekkel is. Különösen, hogy a baloldaltól sem állnak messze, sőt, ha lehet, együtt kormányoznak velük. Más kommunisták viszont egészen másként vélekednek a liberálisokról. Az alábbiakban ez utóbbi gondolatok olvashatók.
Az alábbi interjút egy fiatal nemzeti kommunista adta internetes hálószemünknek, aki az interneten Ardarik néven fut, tagja a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezetének (MIKSZ), és a Magyar Kommunista Munkáspárt törekvéseit fogadja el a magyar kommunista ideológiájú pártok közül.

• Akkor mi is a helyzet ezekkel a liberálisokkal?

• Az én olvasatomban a liberális az az élőlény, aki folyton az emberi jogokon rágódik, az amerikaiakhoz és Izraelhez dörgölőzik; ellene van mindenféle erőszaknak – az önvédelemnek is –, és a behódolást, illetve a tőkések kiszolgálását tartja életünk javítására a legjobb megoldásnak.

• Míg egy kommunista?

• Ezzel szemben a kommunista nem tűri a megalkuvást, szembeszáll mindenféle tőkéssel nemzetiségtől függetlenül (azaz nem nevezi Moszkvát Washington helyett vezetőnknek); továbbá ha szükségessé válik, erőszakot alkalmaz azokkal szemben, akik erre rászolgáltak, és a győzelem után legfőbb célja a dolgozó nép életének javítása és a társadalmi egyenlőség – nem a vagyonira gondolok. Egy liberális az ilyesmitől felettébb távol áll.

• Tömören mi rejlik a liberalizmus alatt?

• Megalkuvás a tőkével és az általa támogatott dolgokkal – mint például a bűnözés, a kábítószer legalizálása, vagy legalább enyhébb büntetőjogi megítélése.

• Lásd Juhász Pétert, aki ugye a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 egyik oszlopos tagja saját millás csapatával – éppen április közepén tüntetett ez utóbbi érdekében. És az mire utal, hogy örökké azt hangoztatják, hogy szabadok legyenek az emberek?

• Nos, ennek a eredménye lenne a bűnözés. Számukra ezért fontos a liberalizmus. Őket a legkevésbé sem zavarja, ha még több bűncselekményt követnének el az országban.

• Ez a „legyen szabad minden ember” címkéjű szöveg nekik nagyon elegáns és progresszív dolog, szemben a konzervatív, maradi, reakciós jobboldallal, meg a fantaszta komcsikkal, akik még ott tartanak, hogy a közösségi társadalom jobb, mint a liberális, ahol mindenki azt tehet, amit akar.

• Csak ők nem értik vagy akarják megérteni: ha mindenki korlátozás nélkül csinálhat azt, amit akar, akkor ez őket is veszélyeztetheti. Merthogy nincs törvény, vagy ha van, több kiskapuval, mint érvényességgel.

• De hogy majd ők csinálnak törvényeket, és abban leszabályozzák a dolgokat, és mindjárt nem lesz gond.

• Az nem fog menni nekik. Sokszor olyan dolgokat védenek vagy támogatnak, amit a legtöbb ember megvet: ilyen például a normálistól eltérő nemi orientációval rendelkező emberek – transzvesztiták, homoszexuálisok stb. – hagyományos nyári budapesti felvonulása, vagy a cigány bűnözők védelme. De a burzsuj bűnözőt is védik.

• De hogy a buzeráns is ember, neki is vannak jogai; meg a cigány csak azért lop, mert nincs ennivalója.

• Na de itt lassan már az lesz, hogy buzeránsnak lenni érdem, és akinek ez nem tetszik, az csak uszít ellenük és gyűlölködik. Cigányügyben meg: több tonnányi vasúti kábelt csak úgy lopkodnak? Azt nehezen hinném el.

• Na, azt meg azért, hogy legyen pénze az élethez.

• Akinek Mercedesre vagy BMW-re meg acéldrót vastagságú aranyláncra van pénze, az nem éhezik.

• Megélhetési bűnözés – magyarázta a cián bevételét szorgalmazó Kuncze Gábor volt belügyminiszter – természetesen liberális – aki ezzel azt akarta erőltetni, hogy nem kell a cigánybűnözésből akkora ügyet csinálni.

• Mivel a választások idején jól jön a szavazat – és hát ha elnézik a bűnözést, idővel már törvényszerűen támogatni fogják.

• Hogyan?

• Enyhébb büntetőjoggal. Jelzik a rendőröknek, hogy nem kell mindenféle apróbb lopásból ügyet csinálni.

• Hogy kerültek közénk a liberek?

• Klasszikus hiba, hogy barátkozunk a szocdemekkel. Ott pedig gyorsan előbújnak a libsik.

• És a szocdemektől csordogáltak át?

• Pontosan. Egy keményvonalas kommunista szervezet nem engedi be őket. Már Lenin is rájött arra hogy a szocdem veszélyes, és távol kell tartani őket magunktól – nos, ez nem mindig sikerül.

• Na de ha a szocdemektől elzárkózunk, nem is tudtak volna beszivárogni hozzánk?

• Így van, mert egy liberálisban nincs elvhűség.

• Na de hát szocdemek nélkül, önállóan is léteznek, onnan nem szivárognak át?

• Valóban léteznek önállóan is, mint például Lehet Más a Politika, de azok tartják a távolságot – a gond az, hogy alkalmanként használnak kommunista propagandát, igaz, gyengített változatban.

• Milyen veszélyekkel jár, ha liberalizálódunk?

• Elveszítjük elveinket, és ezáltal a kapitalizmus megdöntésének esélyét is.

• Milyen eszközökkel támadnak? Mit akarnak a beszivárgással elérni?

• A kommunista terror létét hangsúlyozzák, az állítólagos 100 millió áldozatra hivatkoznak. Céljuk láthatóan belülről szétverni a mozgalmat. Kívülről is próbálkoznak, de ez kevésbé sikeres. További vádjaik a kommunizmust illetően: nem volt szabadság, cenzúra meg "elnyomás" viszont annál inkább. Valamint hogy a kommunizmusban nem volt szabadverseny, meg nem lehetett a buzeránsoknak az utcán parádézni, és hogy ezek miatt milyen rossz dolog volt a szocializmus. Másik gyakori módszerük, hogy Marxtól, Lenintől idéznek, és ezzel próbálják igazolni, hogy nincs ellenség – vagy legalábbis láthatatlan, mintha csak egy szellem volna. A radikalizmus szükségtelenségét hangoztatják, a keményvonalas kommunistát természetesen fasisztának minősítik – bár néha a kevésbé keményvonalast is.

• Mi az, amit Marxtól és Lenintől látszólag elfogadnak?

• Főként a gazdasági elméleteket. Azt, hogy miképpen működik a kapitalizmus. Azokat a részeket azonban, amelyek ennek megdöntésére vonatkoznak – azokat minden esetben tagadják. Elsősorban innen ismerhetők fel.

• Vagyis nekik sem annyira eszményi a kapitalizmus, látják a hibáit – na de nehogy már kommunizmus legyen helyette?

• Pontosan. Valamilyen változást ők is akarnak, de szigorúan a kapitalizmuson belül. Mondjuk olyasmit, hogy szabadabban lehessen lopni.

• Azért zavarja őket a kommunizmus, mert akkor nincs totális szabadság, amihez pedig a végletekig ragaszkodnak? – elvégre ezért liberálisok…

• Így van: mivel közösségi tulajdonba kerülnének a termelőeszközök, ezért nem lehet szabadon rabolni. A lényegük, a zavarosban való halászás semmisül meg ezáltal. Leginkább nyilván ez zavarja őket a közöségi társadalomban.

• Persze amikor a szabad rablás megtörtént (1989/90), abban a pillanatban fontossá válik nekik az, hogy akárki ne lophasson, kivéve, ha az nekik jó: a cigányok lopjanak csak, hátha rájuk szavaznak majd azáltal, hogy liberálisék megélhetési bűnözésnek kiáltják ki az ilyesmit, ezt egy libbant soha nem nehezményezi – meg különben is: a cigányok úgyis magyaroktól lopnak.

• Pontosan: tudták jól, hogy a munkásember, akinek a kezéből kilopták az ételt, nem fogja támogatni a liberálisokat, sőt akár fel is lázadhat ellenük.

• Egyáltalán félnek a liberálisok a komunistáktól?

• Természetesen, azért kommunistáznak egyfolytában, illetve azért igyekeznek tagadni mindent, amihez a munkás szó tapad. Ezért nevezik munkavállalói hotelnek a munkásszállót…

• Na de hát gyengén áll a kommunisták szénája. Érthető lenne a nagy komcsizás, ha lenne legalább 10 százalékuk.

• Ennek ellenére is félnek. Jó, jelenleg rossz helyzetben van a mozgalom, de totálisan fel akarják számolni. Ezért kell szidalmazni a szocializmust, Kádár Jánost, mindent, ami ehhez tapad.

• Milyen nyílt és rejtett eszközöket vetnek be?

• Nyíltan a kommunistázás megy, rejtetten a marxista idézetek látszólagos elfogadása, vagy az, hogy sok kommunista mozgalom működik, bár annak egy része csak névleg. Ezért hiba, ha a kommunisták lepaktálnak a szocikkal vagy Gyurcsánnyal, vagy a még rosszabbal: az LMP-vel.

• És a kommunista pártok tagsága hogy áll hozzájuk? Kívülről az látható, hogy néha beveszik a olyasféle fecsegésüket, hogy szegény buzeránsok, miért ne vonulgathatnának, hát emberi joguk, hogy megtehessék…

• Nagy többségünk ellenük van, azok pedig, akik elfogadják őket, valószínűleg közel kerültek hozzájuk helyben. Esetleg megalkuvók, hajlanak a kompromisszumokra, és rajtuk keresztül jutnak be a liberálisok a mozgalomba. Ez utóbbi viszont nem minden esetben jelenti azt, hogy ellenségnek kell tekinteni őket: ha a liberálist jobb belátásra lehet bírni, akkor semmi gond nincs velük. Ha nem, akkor viszont meg kell válni az illetőtől.

• Ilyenkor jön az a szöveg, hogy ne bántsuk egymást, fogjunk össze velük, mert ők is undorodnak az orbánizmustól, a narancséktól.

• Nem szabad összefogni ezekkel. Semmi különbség nincs a tőkések között. Egy kommunista számára lényegtelen, hogy szocik vagy narancsosok. Mind egyformán burzsuj. Ez a lényeg.

• De így akkor a kommunisták magukra maradnak, sőt lehet, hogy pont emiatt maradnak a hatalomban narancsék. Meg hogy milyen elegáns dolog az összefogás, míg az elzárkózás milyen szektás dolog…

• Nem feltétlen. Még az épkézláb nacionalistákkal lehet barátkozni – na de egy liberálissal nem szabad semmiképp sem…

• Egy kommunista hagyományosan undorodik a nacionalistáktól. Érdekes módon a liberálisoktől nem, vagy nem annyira.

• No most nacionalistából kétfajta van: a mélymagyar, akitől undorodunk, és az értelmes nacionalista, aki barátunk lehet. Lásd a Szabad Riport nevű internetes újságírócsapat, akik Kovács István érdi házánál tüntettek a munkáspártiakkal. Igaz, van köztük különbség, de a klasszikus bal-jobbos ostobaságelmélet miatt nem értik sokan nálunk sem.

• Általában azt hallani, hogy egy kommunista nacionalistákkal semmiképp ne közösködjön, mert azok örökké hazafiaskodnak, míg liberálisék nem, ezért aztán ha narancsellenesek, akkor miért is ne az utóbbiakkal fogjon össze egy kommunista…

• A kommunista is hazafi. A libsikre viszont ezt nem mondhatom. Főként, amikor Brüsszelbe meg Washingtonba rohangálnak nyavalyogni…

• Most akkor tulajdonképpen melyik egy kommunistának a legrosszabb a narancsos – értsd: konzervatív/maradi/reakciós egyben –, a szoci/szocdem, a nacionalista és a liberális közül?

• Utóbbi. Bár a szocdem is hasonlít már a libsihez. A narancsosok kevésbé problémásak, mert velük nem mossák össze a kommunistát. A nacionalista pedig, ahogy mondtam, megfelelő feltételek esetén akár a barátunk is lehet.

• És ha összemosnának? Elvégre örökké az megy, hogy Thürmerék velük vannak rejtetten…

• Az összemosás a liberálisék és a szocdemek részéről már megy. De a nem mélymagyarkodó nacionalistákat illetően a múltat leszámítva más vitatéma nem igazán van velük. Ugyanúgy azt akarjuk, hogy a munkásembernek jobb legyen, és hogy ne függjünk senkitől. Kétségtelen viszont, hogy narancsosékkal és a nagymagyarokkal nem lehet összefogni: ők kapitalizmust akarnak, mi nem. Náluk a nemzeti érdek védelme a nagymagyarkodás, nálunk az, hogy magyar gazdaságot építsünk, és a magyar kultúrát használjuk, ne az amerikai selejtfilmeket. Épeszű nacionalista ugyanazt akarja, amit mi.

• A Jobbikban milyen típusú nacionalista van?

• A mélymagyar melóspárti, a mélymagyar tőkés és az értelmes nacionalista – ez utóbbi már egyre kevesebb.

• És a nem Jobbikban lévő nacionalisták milyenek?

• Változó. Van mindkettőből. De az értelmes nacionalisták nem szeretik a mélymagyarokat túlzottan – illetve a burzsujokat se.

• Hogyan lehetne megértetni a mieinkkel azt, hogy az értelmes hazafi sokkal jobb, mint a libbant? Szikráztassuk össze még egyszer ezt a két lényt, mármint a gondolataikat, pontosabban azt, hogy melyikből mi a jó. Van-e egyáltalán valami, ami nekünk jó egy libbantból?

• Semmi. Más a céljuk, a támogatói bázisuk, és szerintem több kárt okoznak mint eddig bármiféle ellenség.

• Az nem zavaró, hogy a nacionalisták is kapitalizmust akarnak?

• Nem akarnak azt. A nacionalisták hozzánk hasonlóan melós észjárásúak, aligha akarnának kapitalizmust, különösen nem ilyen szélsőliberális vadkapitalizmust. Bár az kétségtelen, hogy nekünk kell őket megtanítani arra, hogy nemcsak zsidó burzsuj van, hanem mindenféle.

• Na de közösségi társadalmat már nem akarnak. Tehát ők is elfogadják úgyahogy a tőkés rendet, egy kommunista meg nem. Ez zavarja az embert egy kicsit.

• Itt jövünk a képbe mi, kommunisták. Az értelmes hazafiak legjava nem tudja, mire képes a kommunizmus, ezért kell őket felvilágosítani – és vevők lesznek rá, mert változást ők is akarnak.

• De akkor lehet, hogy ezt az értelmes hazafi nem tudja? És ezért tart még ki a tőkés rend mellett?

• Lehet. Meg kell rá tanítani.

• És ha nem akarja megtanulni, és a tőkés rendet erőlteti, akkor el kell vetni őket, mint a libbantakat?

• Ha nagyon erőlteti, akkor igen.

• Na de egyelőre számukra a változás a tőkés renden belül képzelhető el: hogy lefaragjuk a csúnya dolgokat, és majd működni fog a kapitalizmus.

• Az eddigi tapasztalatok szerint minden tőkés egyforma. A melósnak nem változik a helyzete. Az értelmes nacionalisták legjava, aki a fiatalabb korosztályba tartozik, éppen amiatt nem tud rólunk sokat, mert iskolai tanulmányai ezt nem teszik lehetővé. Egyébként viszont ha a csúnya dolgokat lefaragjuk a jelenlegi rendszerből, akkor megszűnik a kapitalizmus. Például kizavarjuk a külföldieket, és korlátozzuk a magyar burzsujt. Ha utóbbi ezt nem fogadja el, elmenekül vagy reklamál (utobbiért javító-nevelő táborban a helye). Ha azonban a magyar tőkés elfogadja, amit akarunk, és a szabályaink szerint játszik, akkor megszűnik tőkésnek lenni, mert ellehetetlenül. Ez is jó lehetőség. A kapitalizmus működését már láttuk 1990 óta. Azt viszont még nem, hogy mi lesz akkor, ha szocializmus lesz. Ezért harcolunk. Liberálisokkal, szocdemekkel, konzervatívokkal nem tudunk együtt harcolni: ők ezt nem akarják. Ha az értelmes hazafiakat meggyőzzük arról, miért jobb a szocializmus, akkor velük tudunk együttműködni. Ha nem, akkor egyedül kell harcolnunk tovább.