2011. augusztus 9., kedd

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 246.

A kizsákmányolás törvénye
Ha azt hiszed, hogy az alkotmány a legfontosabb törvény, tévedsz! A törvények törvénye a Munka Törvénykönyve. Az alkotmány olyan dolgokkal van tele, amire nyugodtan mondhatod: nem érdekel! Végülis, se több, se kevesebb nem lesz a fizetésed attól, ha a Szent Koronát, a szent hitet, meg a szent akármit beleveszik az alkotmányba. A választási rendszerre is mondhatod, hogy tökmindegy, és tudod mit: igazad van, majdnem tökmindegy. Mindegy, hogy melyik tőkés párt jut be a parlamentbe, melyik alakít kormányt, úgysem a te érdekeidet fogják szolgálni, hanem a tőkésekét. A munkatörvény azonban más. Itt a bőrödön érezheted, hogy ki az úr a házban. A Munka Törvénykönyve a napnál világosabban mutatja meg a tőkés kizsákmányolást. Ezt a törvényt nem tudod kikerülni. Élned kell, ezért munkát vállalsz a tőkésnél. A tőkés és a tőkésállam viszont együtt eldönti, hogy hány órát kell dolgoznod, mikor és hogyan rúghatnak ki, mennyi a fizetésed. Vagyis ez a törvény arról szól, hogy a tőkés hogyan tudja elvenni tőled s leggyorsabban, legolcsóbban azt az értéktöbbletet, amelyet megtermelsz. A Munka Törvénykönyve ezért nem egyszerűen politikai törvény, ez osztálytörvény, a tőkésosztály törvénye ellened, a dolgozó ellen. A Fidesz törvénye is ilyen.
Internet-kori jobbágyság
Miről is van szó? Nos arról, hogy az európai tőke mindenütt az EU-ban csökkenteni akarja költségeit. Kevesebb pénzért többet és keményebben akar dolgoztatni veled. Azt akarja, hogy ne legyél évtizedeken át nyugdíjban, hanem dolgozz, fogyassz, vegyél fel hiteleket, és amikor már mindent kivettek belőled, nyugodtan meghalhatsz. A Fidesz korszerűsítés és hatékonyság címén most ilyen intézkedéseket akar keresztül verni. Nem magyar jelenség, de nálunk most a Fidesz vállalkozik erre. A Fidesz nyugodtan meríthetne ötleteket akár az egykori igazi jobbágyság történetéből. Példának okáért nem kellene minden egyes munkaóráért fizetni. A dolgozó igenis járuljon hozzá némi ingyen munkával is a vállalat, az ágazat, a haza, a nemzet, a világ felvirágoztatásához. Vagy például a munkaadó születésnapján a munkavállaló igazán kedveskedhetne gazdájának valamilyen kedves és értékes ajándékkal, végül is ő adja a munkát, a kenyeret. Aztán szabályozni kellene, hogy a munkavállaló milyen oldalakat kereshet fel az Interneten. Gondolj bele! Hova vezetne, ha a munkavállaló mindenféle lázító oldalakkal tömné tele a fejét, ahelyett hogy a „közös nemzeti felemelkedés" érdekében „tisztességes munkát" végezne?!

A farkas közös ellenség
Most fel vagy háborodva, hogy ilyen szemét, tisztességtelen törvényt, mint a Munka Törvénykönyve Fideszes tervezete, még nem látott a világ. Dúlsz-fúlsz, mondván, hogy egy éve nem ezt ígérték, nem erről volt szó. Tudom én, nehéz elfogadni, hogy átvertek, de minél előbb elismered, annál gyorsabban lehet cselekedni. Igen, be kell vallani, hogy a Fidesz baloldali jelszavakkal jutott hatalomra. Teljes foglalkoztatottság, a tisztességes munka megbecsülése, európai bérek, meg ilyesmi. Szép, dolgozói követelések, akár mi is mondhatnánk. Sőt, tudod mit, mondtuk is. A Fidesz is mondta, de Te nekik hitted el, mivel ők a nagyobbak, a hangosabbak. Elhitted, hogy egy jobboldali párt korlátozni fogja a tőkét, s mindjárt adtál is nekik kétharmadot a parlamentben. A Fidesz pedig a Te támogatásodra hivatkozva azt mondja: az ország, a nemzet boldogulása a tőkétől függ. Tehát a korszerűsítés azt jelenti, hogy csökkentem a tőke költségeit, megszabadítom azoktól a „terhektől", amelyeket az évtizedek során a tőkére erőltettek. Ezért számolják fel a nyugdíjkedvezményeket, ezért növelik a nyugdíjkorhatárt, ezért zárják be az üzemi étkezdéket. A tőkének azt kell, hogy Te szinte gépként kiszolgáld őt. Ezért nem Te döntőd el, hogy mikor mégy szabadságra, nem lázonghatsz, ha 12 órán át dolgoztatnak. A tőkés még azt is ellenőrizni akarja, hogy mit csinálsz a munkaidőn túl.
Mit lehet tenni? A szemét és a tisztességtelen erkölcsi kategória, és itt nem erkölcsökről van szó. A farkastól nem lehet erkölcsi alapon számon kérni, hogy ő a farkas, és megeszi az állataidat, sőt Téged magadat is. A farkas az farkas, a kapitalizmus az kapitalizmus. A Fidesz-kormány pedig a nagytőke kormánya. A farkast nem lehet háziasítani, lehet korlátozni, távol tartani a háztól, de ehhez erő kell. A környék minden lakójával össze kell fogni. Nem számít, milyen a vallásuk, nem érdekes, mit tettek eddig, ha a farkas nekik is árt, itt a helyük. A kormány csak akkor fog érdemben tárgyalni a szakszervezetekkel, ha azok erőt képesek felmutatni. Most már többre van szükség, mint autós tüntetésekre, „bohócforradalomra", egy-két órás sztrájkokra. A szakszervezetek, a civilszervezetek, a Munkáspárt és más politikai erők összehangolt akciójával kell választ adni a tőke összehangolt és könyörtelen támadására.

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 245.

A rossz embereket nem egy nagy könyvben tartják nyilván, mint réges-régen. Erre van a Központi Hitelinformációs Rendszer, azaz a KHR. Aki ide bekerül, az már olyan, mint amikor a pápa kitagad valakit az egyházból. Te már leprás vagy, nem kapsz újabb pénzt, bárki agyon is üthet. Legfeljebb egy ingyenélővel kevesebb! Ma 806 ezer ember van Magyarországon a listán. Egy év alatt 124 ezer új nevet írtak hozzá. Nem azért, mert népszerű lenne a lista, hanem azért, mert egyre több ember van, aki 90 napon túl sem tudja az adósságát törleszteni. 2005-ben még csak 165 ezren voltak, bár az sem volt kevés. Ha valami van, ami lázmérőként jelzi társadalmunk bajait, akkor éppen ez az. Az emberek többsége nem azért kerül ilyen helyzetbe, mert trehány disznó, és nem akar fizetni. Nyilván van ilyen is. De a többség a tőkés társadalom miatt került ilyen helyzetbe. A tőkés bank átveri, amikor nagyon olcsó hitelekre rábeszéli. A tőkés munkaadó bármikor kiteheti az utcára, és akkor nincs miből fizetni a jobb jövő reményében felvett pénzt. A tőkés állam pedig segédkezik a banknak is, a munkaadónak is, csak a szerencsétlen nyolcszázezer adósnak nem. Hát akkor, kik is a rossz emberek?
Sajtószabadságot, de mindenkinek!
A múlt héten a Magyar Rádió előtt szervezett tüntetést a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa a közmédiában zajló tömeges elbocsátások miatt, és a közmédiarendszer szétrombolása ellen tiltakozva. Ott volt szinte mindenki, aki a szocliberális oldalon számít: régi és új MSZP-elnökök, újságírók, Kulka Jánosról már nem is beszélve. Igazuk van! A Fidesz alatt kirúgták őket a munkahelyükről, adott esetben a rádióból vagy a TV-ből. Azért mondom, hogy a munkahelyükről, mert szerintem mindenkiért tüntetni kell, aki elveszíti a munkáját. Igazuk van, még akkor is, ha sok évvel ezelőtt a most kirúgottak nem ejtettek könnyet akkor, amikor kommunista újságíróknak mondtak fel. Igazuk van még akkor is, ha pár éve ők a konzervatív újságíróknak mondtak fel. Igazuk van, még akkor is, ha tudjuk: az úgynevezett közszolgálati média a hatalom intézménye, és aki ott volt, vagy akart lenni, annak nem lehet különösen meglepődnie azon, hogy folyik a hatalmi harc.
Jó ez a tüntetés, de kevés. A tőke most tönkreteszi azt, amit valaha maga teremtett, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát. Kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás kellene, egyenlő médiaesélyeket kellene teremteni mindenki számára. A politikai hazugságokat tudatosan terjesztő médiumok ellen határozottan fel kellene lépni. A közjót és a közízlést sértő orgánumokat be kellene tiltani. Hozzáférés kell a közinformációkhoz, az állami életben teljes átláthatóságra van szükség. Sajtószabadságot! Mindenkinek! Az embereknek, a népnek!
Munkás, zavard el uraidat!
A PAME nem varázsszó, hanem egy görög szakszervezeti tömörülés neve. Híressé váltak a mostani görögországi utcai dolgozói küzdelmekben. Nálunk nem lehet róluk olvasni. Képzeld el, mi lenne, ha a magyar szakszervezetek kedvet kapnának igazi osztályharcra! Ahogyan Mr. Twelvetrees, az elhivatott és beképzelt lakáj mondja a Csengetett, Mylord?-ban: „Hova is vezetne ez?" Nos, a PAME abban különbözik a többi görög szakszervezettől, hogy nem csupán a mostani megszorító intézkedések megszüntetését követelik. Persze, ez sem kevés. A görög kormány 2011 és 2015 között a GDP 12 százalékának megfelelő összeggel akarja csökkenteni az állami kiadásokat, döntően a közszférában a bérek csökkentésével, az egészségügyi, kulturális, jóléti juttatások lefaragásával. A munkaidőt heti 37,5 óráról 40 órára emelik. A szerződéses alkalmazottak 50 százalékát utcára teszik, másokat bizonytalan időre fizetés nélküli szabadságra küldik. Vasszabályt vezetnek be: egy új munkaerő felvétele csak akkor lehetséges, ha 10 régit elbocsátanak. Az ÁFA-t 13 százalékról 23-ra emelik fel. Ezek ellen mások is küzdenek. A PAME azonban tovább megy. A megszorító intézkedéseket nem a görög kormány találta ki, ő csak az engedelmes végrehajtó, bár ez nem csökkenti felelősségét. Ez az európai nagytőke, és az ő érdekeiket védő Európai Unió politikája.
Hát akkor, gyerünk, harcra fel az EU ellen, a tőkés kizsákmányolás ellen! Nem elég azt kiabálni a Parlament előtt, hogy „Tolvajok!". Ez nem sokat jelent, mivel egy korrupt tőkés társadalomban odafent mindenki tolvaj. Görögországban, és - várjunk csak, tud valaki egy másik országot? A PAME jelszava más: Munkás, zavard el az uraidat! Mit szólnak hozzá, nem kéne nekünk is átvenni?