Aki befizeti a sárga csekket, pontosan érzi, hogy mi lett rosszabb az utóbbi két évben. Bár a Fidesz mindent megtesz azért, hogy kommunikációjával elfedje az igazságot, minden nap a valósággal szembesít - mondja Kiss Péter. A szocialista képviselő, volt szociális és munkaügyi miniszter szerint a kormány elengedte a legszegényebbek kezét és megbélyegzi őket.
Hozzáteszi, le kell leplezni azt a hazugságot, hogy a közfoglalkoztatásban 300 ezren dolgozhatnak és ki kell mondani, ez a fajta munka a segély alternatívája, nem pedig a rendes foglalkoztatásé.
- Önnél is érik már a cigánymeggy?
- Nem, de ha lenne földem, akkor sem jutna eszembe az a perverzió, hogy rabokkal dolgoztassak. A földről pedig mostanában egyébként is más jut eszébe az embereknek: a Fidesz arcátlan földosztása családtagoknak, barátoknak, saját gazdasági köreinek.
- Kardkovács Kolos szakállamtitkár éppen a napokban jegyezte meg, hogy három millióan nem is akarnak dolgozni. Ez lehet a kormány munkaügyi politikájának kiindulópontja?
- Igen. Megbélyegzik azt, aki nem tud dolgozni. És közben megvonják tőle az ellátást, mintha attól találna munkát. De kérdem én: ha a 200 ezer rokkant mindegyikét egészségesnek nyilvánítják, ők hol helyezkednek el, amikor nincsenek új munkahelyek? Sehol. Beállnak a 600 ezer regisztrált munkanélküli mögé. Közben meg a kormány eladja, hogy ezek az emberek nem is akarnak dolgozni. Pedig sokan a betegségük mellett is dolgoztak volna, de 50 kilométeres körzeten belül sem találtak munkát. A munkahelykínálat kulcsszó, fontos lenne, hogy mindenhol legyen állás. Ezen kellene dolgozni, ám nem történik más, minthogy az állástalanoknak munkahely helyett megbélyegzés jut, és elveszik tőlük a segélyt is, hogy a megélhetésük is bizonytalan legyen. Ráadásul, hogy az ebből adódó feszültséget fékezzék, nem szociális, hanem rendőri eszközöket vetnek be. Hallottam olyat, hogy egy roma az út rossz oldalán tolta a biciklijét, ezért 18 ezer forintos szabálysértési bírságra büntették, amit a 22 ezer 800 forintos segélyéből kellett kifizetnie.
- Mi lehet az értelme annak, hogy a Fidesz az olcsó és képzetlen munkaerőt erőlteti, miközben nyugdíjba küldik azokat, akik dolgozni akarnak?
- Ez a látvány-pékség. A kevésbé képzetteknek sem adnak munkát. Itt van a 300 ezres közfoglalkoztatás. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt a parlamentben, hogy 12 hónapig, 8 órában 300 ezer ember dolgozik majd közmunkában. De tényszerűen ez nem igaz. Ez ugyanis csak azt jelent, hogy statisztikailag ennyien dolgoztak legalább egy napot az évben. Ha pedig ezt átváltjuk 12 havi, 8 órás foglalkoztatássá, akkor kijön, hogy 70-90 ezer embert foglalkoztatnak. Tehát miközben azt mondják, hogy a nehezebb sorsúakra koncentrálnak, megoldják a problémájukat, valójában tőlük veszik el a legtöbb pénzt. Ha valaki 3 hónapig közmunkát végez havi 47 ezer forintért, majd ott van neki még 9 hónap 22 ezer 800 forintos segéllyel, mi lesz vele azután, hogy kiesik az egész ellátórendszerből?
- A valóság viszont aligha jut el mindenkihez, mert a média nagy része a Fidesz tulajdonában van, illetve a kormánypárt ellenőrzi. Versenyre lehet így kelni a kormánnyal?
- Így valóban nehezebb, de előbb-utóbb a zsebek beszélnek. Aki befizeti a sárga csekket, pontosan érzi, hogy mi lett rosszabb. Minden nap a valósággal szembesít.
- De magyarázkodásra csak Orbánéknak van terük...
- Megmagyarázni lehet, de azért a közvélemény-kutatási adatokon már látszik, hogy elvakultnak kell lenni, hogy valaki a saját zsebe ellenére a kommunikációnak higgyen. De igazuk van, a médiában nagyon erőszakos a központból vezérelt túlsúly. Amit olyan elemekkel toldanak meg a törvényhozásban, mint hogy tovább korlátoznák a Költségvetési Tanács (KT) hatáskörét. Épp egy ezen a héten benyújtott fideszes módosítás szól úgy: a KT mostantól majd nem nyilváníthat véleményt az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről. Miről is van szó? Következő beszédében Matolcsy majd azzal fog érvelni, hogy a tanács nem ellenkezett, minden rendben van.
- Az emberek többsége nem látja a problémát vagy csak nem vált ki belőle reakciót?
- Az emberek 80 százaléka azt mondja, rossz irányba mennek a dolgok, tehát látják a problémát. A Fidesz-kormány lényegében letett korábbi társadalompolitikai céljairól. Vagyis arról, hogy a választók kétharmadának megpróbáljon jobb helyzetet teremteni. Először a legszegényebbek kezét engedte el, és bűnösnek kiáltotta ki őket. A rokkantakat megvádolta, hogy nem akarnak dolgozni. Közben százmilliárdokkal csökkentették járandóságukat, majd megint léptek egyet, és ugyanezt elvégezték a középosztály dolgozóival az új Munka törvénykönyvének megírásával és a bérek lefaragásával. Ez összesen 3-4 millió embert érint. Tehát a társadalom 70-80 százaléka a politikájuk áldozata. A Fidesz meg is mondta: egyetlen célja van: a 3 százalék alatti hiány és a "közgéposztály" emelése.
- Meddig mehetnek el? Ön szerint meglépik például azt, hogy a családi pótlékot és a nyugdíjakat Erzsébet-utalványban fizetik ki?
- Amíg erről vita van, addig nem. Kivárnak. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy bedobnak valamit a köztudatba, de amikor érveket várnak tőlük, akkor határozott tagadásba, majd sunnyogásba mennek át. Később viszont újra előhozzák, hogy nehéz helyzetben van az ország, bármennyire fáj, meg kell tenni. Például a nyugdíjasoknak is osztozniuk kell az aktívak tehervállalásában. Sajátos logikája van ennek a hatalomnak, ez sajnos látható.
- Ha már bevezették, lehet visszaút például a tervezett svéd- vagy német nyugdíjmodellből, vagy a spanyol egészségügyi szisztémából?
- Sok mindent nem lehet visszahozni. A magán-nyugdíjbiztosítás 3 ezer milliárdját például eltapsolták az urak. Ezt a pénzt nem lehet újra előteremteni, felelőtlenség lenne ilyet ígérni. Nekünk most az a dolgunk, hogy végiggondoljuk, melyek azok az ügyek, amelyekre fel akarjuk hívni a figyelmet. Tavaly 4800 orvos és szakápoló hagyta el az országot. Ez a szám még a legrosszabb időszakban sem volt több 200-300-nál. A tömeges elvándorlás eredménye például, hogy egy csípőprotézis műtétre másfél-két évet kell várni. Abszurd helyzetek alakulnak ki.
- És önök milyen válaszokat adnak erre?
- A problémákra konkrét választ kell adni, ezen már dolgozik az MSZP Kormányzati Alternatívák Munkaprogram címen. Az, amit a Fidesz mond, hogy röghöz kötjük azt a kevés orvost, aki itt végez, nem lehet megoldás. Az lehet a válasz, hogy a határon túli magyar térségekből megpróbáljuk idehozni a munkaerőt? Vagy az, amit Norvégiában csinálnak, hogy magasabb fizetésért odaviszik a világ legjobb szakértőit? Netán az a jó, ha a Norvégiába költöző magyarokat visszahozzuk magasabb fizetésért? Esetleg életpályát biztosítunk, és garanciát építünk ki arra, hogy itthon is meg lehessen élni? Vélhetően ezeknek a válaszoknak az ötvözete. Vagy itt van a közfoglalkoztatás ügye. Le kell leplezni azt a hazugságot, hogy 300 ezren dolgozhatnak. Ki kell mondani, hogy a közfoglalkoztatás a segély alternatívája, nem pedig a rendes foglalkoztatásé. Választ kell találni arra, hogy ott, ahol nincs munkahely, mit tudnak dolgozni az emberek.
- Nem lenne elég csak hátradőlni, és kivárni, míg a választók rájönnek az átverésre és elzavarják a Fidesz-kormányt?
- Őszinte leszek. Az elmúlt 22 évben nem egyszer történt olyan, hogy csak protest-szavazatokkal került egy kormány hatalomra. Most nagyobb a kihívás, mert a politikai rendszer egészével szemben érezhető az idegenkedés. A Fidesz cinikusan azt mondta, hogy csak azért kéri a felhatalmazást, hogy azt csináljon, amit akar. Nem is lehetne ennél egyértelműbben kimondani, hogy mi a baj ezzel a politikai rendszerrel. A politikai hitelességet újra kell építeni. Az új politikai intézményrendszer fontos eleme, hogy a virtuális kormányzás helyett egy valódi legyen. Olyan, amelyik ügyekre és az emberek dolgaira koncentrál. De az is lényeges, hogy a politika ne szóljon bele ennyire az emberek mindennapjaiba. A civilek legyenek előtérben, és a politika őket próbálja szolgálni. Tudom, hogy ez nagyon utópisztikusan hangzik, de a központosított, szuverenitást elnyomó, embert korlátozó, az autonómiákkal szembenálló rendszer helyett a szabadság világát kell megmutatnunk.
- A közvélemény-kutatások szerint ugyan zárul az olló a Fidesz és az MSZP között, de a rossz kormányzás ellenére is vezet a Fidesz, a tőlük elpártolók pedig inkább a bizonytalanokat erősítik. Hogy tudják meggyőzni őket?
- A leckét még nem oldottuk meg. De érezhető, hogy az emberek ma már másképp fordulnak hozzánk. Már nem csak azért keresnek meg minket, hogy elmondják, amit mi is egy életre megjegyeztünk: a mi felelősségünk is, hogy kétharmadot kapott ez a kormány. Ma már továbblépnek, és azt mondják, hogy nézzük meg, mit kell csinálni. Nincs zsákbamacska. Azt várják az MSZP-től, hogy mindenkivel működjön együtt, aki a demokratikus alternatíva része, és tagadja meg azt, amit a Fidesz sulykol: csak ők léteznek, létezhetnek. És ez nem önfeladást jelent, hanem azt, hogy bizonyítsuk, van választás Orbánékkal szemben. Van az az út, amit a szocialisták jelölnek ki, de lehet más, helyes irány is. Ezeket kell összecsiszolni.
- Erre miért nem a nyolc év kormányzás alatt jöttek rá?
- Őszintén mondom, az ellenzéki lét jót tesz. De persze a korábban vallott igazságokkal és annak társadalmi hatékonyságával is jó időnként szembesülni. Tanultunk az elmúlt nyolc évből, azt a politikát nem lehet még egyszer elsütni. Viszont vannak válaszaink arra, amit a jelenlegi kormány produkál. Azon dolgozunk, legyen egy nagyon széles felhatalmazásunk ahhoz, hogy átvegyük a kormányzást és újra egy demokratikus rendszert alakíthassunk ki.
***
Európai életkörülményekért dolgozik
Ha van elég szabad munkahely, akkor a munkavállalók nem kényszerülnek elviselni a jogsértéseket, bátrabban lépnek fel, mert egy másik munkahelyen is elhelyezkedhetnek. Ezt mondta néhány éve az egyik majálison Kiss Péter, akinek politikájában és személyiségében is visszaköszön az empátia, a párbeszédre törekvés.
Az 53 éves politikus mindig naprakész a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a munkaügyek területén. Fiatalkorában pedagógus szüleivel Szombathelyen élt. A szomszédos Ausztriába akkor még nem utazhattak, de az osztrák egyest nézték a tévében. Így természetes volt, hogy megtanult németül. Fizika szakos gimnáziumba járt, és már ott KISZ-vezető lett. Később, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán tanult tovább. A műegyetemen reformpárti estéket szerveztek, ami a demokratikus baloldalnak ugyanazt jelentette, mint abban az időben a Fidesznek a szakkollégium. 1980-ban belépett az MSZMP-be, 1989-ben pedig az MSZP alapító tagja lett. 1992-ben került be a parlamentbe, azóta országgyűlési képviselő.
A Horn-kormányban 1995-98-ig munkaügyi miniszter, a Medgyessy-kabinetben előbb foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, majd 2003-tól 2006-ig - a Gyurcsány-kormányban is - kancelláriaminiszter. 2004-ben, Medgyessy Péter lemondása után az MSZP országos elnöksége őt ajánlotta miniszterelnöknek, de a párt kongresszusa Gyurcsány Ferencet jelölte kormányfőnek.
A tárgyalás és a párbeszéd híve, sokszor vett részt az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában. Többször hangoztatta: az MSZP-nek baloldali néppárttá kell alakulnia, mely ezer szállal kapcsolódik a társadalomhoz. A második Gyurcsány-kormányban először szociális és munkaügyi miniszter. Ekkor fogadták el a gyermekesély programot, döntöttek a fogyasztóvédelem megújításáról, megváltoztatták a szociális segély rendszerét úgy, hogy munkára ösztönözzön. Azt hirdette, hogy európai életkörülményeket kell teremteni, megfelelő bérekkel és elhelyezkedési lehetőségekkel - a versenyképesség megtartása mellett a munkavállalók védelmét folyamatosan szem előtt tartva.
2007 júliusától ismét a Miniszterelnöki Hivatalt élén állt, 2009-ben Bajnai Gordon kormányában pedig a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszter, és egyben a miniszterelnök politikai helyettese lett.
Markotay Csaba,Muhari Judit / Népszava
