Az ön jobbkezét nem fogják körbehordozni augusztus 20-án, mert azt a szentistváni törvények szerint le kellene vágni

Magyarország (köztársaság elvetve)
Tárgy: Nyílt levél.

Dr. Orbán Viktor Nemzetvezető!
Önt szólítom meg levelem elején, mert a nyomógomb terminátorok - akikkel 2010. tavasza óta az ország tönkretételén dolgozik - véleményem szerint önálló gondolkodásra képtelenek. Viszont megvan bennük minden képesség az aljasságra és a hazudozásra. Mester és tanítványai (elnézést kérek az igazitól). Ön a centrális hatalom híve, aki a kezében tartva a gyeplőt, egyéni képviselői indítványok és egyéb aljas trükkök bevetésével mélyszegénységbe viszi az ország majd kétharmadát, miközben nemzetérdekekről papol és puritánságával (16
éves többször talpalt cipő... ha-ha-ha, valamint stoppolt zokni, ugyanakkor a feleség nevén annyi ingatlan van már most is, hogy fejből fel sem tudná sorolni) próbálja meg tovább hülyíteni azokat, akik hittek Önben/Önökben.
Azonban mára azt látom, hogy az emberek kezdenek ébredezni. Ébredezik a bohóccá tett társadalom. Az a társadalom, akiknek 8 év ellenzékiség alatt játszottak cirkuszt, ígértek Kánaánt, és akiket sikerült annyira megkavarni, hogy még ma sem látják mindazt, amit mi nyitott szeműek.
Azt, hogy a FIDESZ-KDNP (értelmezése a címzésben) miként igyekszik minden társadalmi réteget mélyszegénységbe nyomni, egy szűk gazdasági érdekcsoport miatt ebben az országban.
Németország jut eszembe az 1930-as évekkel. Ott sem vették észre, hogy mi készül, csak akkor kezdtek sikoltozni a környező országok és a német értelmiségiek, amikor már késő volt. Ön, dr. Orbán Viktor ma szerzett jogokat vesz el. Visszamenőleges törvényeket hoz. Korlátozza az alkotmánybírák jogkörét, ha nem tudja átvinni az akaratát. Most, miután alkotmányt módosítottak a szerzett jogok elvételéhez, alkotmánybírát csinálnak abból, aki majd a saját indítványát fogja vizsgálni. Gratula! Nem is lóg ki nagyon a ló lába. A lóvá tett
országé. Akik elhitték, hogy csak a rendészeti dolgozókat akarják 2006-ért kollektíven megbüntetni, ráadásul családostól! A "Kádár-huszárokat", ahogyan az a Répássy Róbert minősített minket, akinek tutira van csillag a diplomáján! Én 1984-ben kezdtem bűnügyi
nyomozóként a Magyar Rendőrségen, majd 1991-ben diplomáztam. Nekem nincs csillag a diplomámon! Mégis én vagyok a Kádár-huszár. Meg hazug (semmisségi Törvény).
Érdekes dolog jutott a fülembe. A négy ciklust letöltött országgyűlési képviselők korkedvezménye is ugrik állítólag. S közben azzal ámítják az embereket, hogy másokat nem érint a korkedvezmények elvétele.
Hazudoznak, vallja be! Hazudoznak reggel, délben és este. De minek is sorolom, amikor sosem mondanak igazat?! Mit ígértek, hogy mit védenek meg? Mire kaptak felhatalmazást? Mert amit itt csinálnak egy éve, arra bizony nem kaptak egy voksot sem! De Ön tudja, hiszen dörzsölt régi hazudozó, hogy a memóriája egy átlagembernek kb.: 3 nap. Ebbinghaus felejtési görbéjét látom, bebiflázta. Én is. Csak én Önnel szemben nem hazudok az embereknek!
Tényleg: tudja, hogy a rendészeti szervek nyugdíjasai miért kapták a korkedvezményes nyugdíjukat? Vagy tudja mit? Hagyjuk a rendészetieket! Beszéljünk arról, hogy mi különbség van egy mozdonyvezető, Ön és a nyomógomb terminátorai között! Na? Szabad a gazda? Akkor írom.
A mozdonyvezető nem öl szándékosan és nem nyomorít meg direkt embereket. Azok balesetek, és mint ilyenek, tragikus események az áldozatok családjainak és tragikus esemény a mozdonyvezetőknek is. Röviden fogalmazok. A mozdonyvezetőket ezek a tragédiák mentálisan nagyon megrázzák. Feldolgozni képtelenség még akkor is, ha a pszichológusok évekig tornáznak az agytekervényeiken.
Aztán itt van Ön és a lelketlen kiszolgálói. Nagyon megsértem, ha azt írom, hogy Önök hóhérok? Mert Önnek/Önöknek a szerzett jogok elvétele, a visszamenőleges törvénykezés, a munkavállalói érdekek csorbítása, a nyugdíj-megtakarítások, az özvegyi nyugdíjak elvétele/mérséklése, a munkanélküli segélyek folyósításának rövidítése és ne soroljam tovább
az ámokfutásának listáját, tömeges öngyilkosságokat eredményezhet. Rosszabb esetben csak éhezni fognak, és hajléktalanokká válnak majd emberek tízezrei.
Ön állítólag a nemzeti hagyományok, a nemzeti szokások, a nemzeti érdekek védelmezője. A nemzetvezető, aki büszke történelmünkre, törvényeinkre, zászlónkra, és a Himnuszunkra. Közben már könnyítik a Himnuszt. A nemzet hivatásosait, több évtizedes védelmezőit lebohócozza.. Megosztja a társadalmi csoportokat. Üldöz mindenkit, aki nem áll be a sorba. A külhoni magyarok szavazataira aspirál, hogy bebetonozhassa magát a hatalomba. Milyen átlátszó trükk. A Klubrádió frekvenciáját a Fidesz médiahatósága versenyezteti. Az nyeri a hullámsávot, aki körzeti rádiót működtet sok-sok zenével. Befogja az ellenzék száját. Kis huncut hazudozó...
Azt már felfogtam, hogy jogász létére (Balsai, Lázár és Répássy különleges ügynökei is ide tartoznak) nem ismeri a visszamenőleges törvénykezés tilalmát. De mint a magyar történelmet tisztelő és hirdető nemzetvezetőtől elvárnám, hogy a saját történelmi alkotmányunkat ismerje, és tartsa be! Miről írok? Hát erről: "Amely birtokot valaki méltó szolgálatjával megszerzett, attól soha meg ne fosztassék!" (Aranybulla 1222). És nem gondolnám, hogy II. András királyunk az MKP, az MSZMP, vagy az MSZP tagja lett volna, így nincs szerintem hivatkozási alapja a kommunistázásra!
Államalapító István királyunk szent jobbját minden évben elviszik egy körmenetre. Ő egy erős Magyarországért munkálkodott. Kérem, ne gondolja azt, hogy az Ön kezét valaha is körbe fogják hordozni! Az Ön keze szerintem István idejében azért került volna lecsonkolásra, mert a tolvajok kezét abban az időben levágták. Ön ellopta egy ország nyugdíjmegtakarítását. Most ellopni készül a korkedvezményes nyugdíjakat. Ellopni készül a rokkantsági nyugdíjakat. Ellopni készül az emberek jövőjét, a munkavállalói jogokat. Ön ellopta a magyar hivatásos állomány önbecsülését és tisztességét. Ön ellopta a munkában meghajlott és megbetegedett nyugdíjasok megbecsülését. Ön ellopta a leendő munkavállalóktól a jövő biztonságát. És végezetül Ön/Önök lopták el az emberektől az állami garanciákba vetett hitet, és ezzel mindent, ami hitelt adott volna az Önök szavának! Így ne csodálkozzanak azon, hogy itt már senki nem hisz Önnek/Önöknek! A dezertőrök így éppen Önök, akik elhagyták az ország zászlaját, akik állami megbízatásukkal visszaélve társadalmunk ellenségeivé váltak!

Hortobágyi István nyugalmazott rendőr őrnagy

Schweitzer József: A gyűlölet nem ma keletkezett

Nem az én személyem a lényeges, hanem az, hogy ilyen jelenségek ne fordulhassanak elő a társadalomban – mondja Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az őt ért inzultusról. A csaknem kilencvenéves, köztiszteletben álló tudós elleni atrocitás az antiszemita gyűlölködés jelképes megnyilvánulása. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki. Schweitzer József lapunknak adott interjújában az elmúlt napok tanulságairól beszél.

Czene Gábor| Népszabadság| 2012. június 8. 

- Pontosan mi történt?

- Álltam az utcán, a Károly körúton, nem messze a lakásomtól. Taxira vártam, hogy be tudjak menni a hivatalomba. Tudja, már nehezen mozgok. Odalépett hozzám egy ötven-hatvan év körüli, szokványos utcai öltözéket viselő férfi. Mintha mondani akarna nekem valamit. Egész közel jött, és fennhangon kijelentette, hogy „utálom a zsidókat”. Vagy: „gyűlölöm”. Nem is emlékszem, melyik szót használta. Aztán eltűnt az utca forgatagában.
- Mit érzett?
- Megdöbbentem, hogy valaki ilyesmit vág egy idegen arcába a nyílt utcán. Ez volt a legerősebb érzésem: a megdöbbenés. A vészkorszak óta eltelt évtizedekben nem volt ilyen atrocitásban részem.
- Megviselte az inzultus?
- A mértékénél nem jobban.

- Minden rosszban van valami jó. Rengetegen tiltakoztak: a kormánytól kezdve a nagy keresztény egyházakig, pártoktól a civilekig. Most, hogy beszélgetünk, néhány percen belül Balog Zoltán miniszter és Rétvári Bence KDNP-s államtitkár telefonált…

Schweitzer József beszél Áder János államfővel pár nappal megtámadása után otthonában. A képet a nyugalmazott főrabbi családja bocsátotta rendelkezésünkre - Van olyan rossz dolog is, amiben semmi jó nincs, de ebben tényleg sok a jó. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki kifejezte együttérzését. Jóleső érzés, hogy ennyien jelentkeztek. Nyilvánvalóan nem az én igénytelen személyem a lényeges, hanem az, hogy ilyen jelenségek ne fordulhassanak elő a társadalomban.
- Áder János köztársasági elnök keményen fogalmazott: az inzultus a magyarok önbecsülését támadta meg, mások mocskát nekünk kell eltakarítanunk. Az államfő nem elégedett meg azzal, hogy a nyilvánosság elé álljon, meglátogatta önt a lakásán.
- Valóban, az a megtiszteltetés ért, hogy a köztársasági elnök úr ellátogatott hozzám, és elhozta magával azt a nyilatkozatot, amelyet a sajtó útján közzétett. Nagyon jól elbeszélgettünk. Áder János elnök úr is kinyilvánította: tűrhetetlen, ami történt, és fellépnek a rasszista jelenségekkel szemben.
- Hogyan?
- A részletekre nem tértünk ki. Ez udvariassági látogatás volt.
- Megoszlanak a vélemények. Némelyek szerint ez elszigetelt eset, egy magányos idióta akciója, de a Mazsihisz a „Magyarországot elöntő rasszista gyűlölethullám újabb megnyilvánulásáról” beszél. Melyik állásponttal ért egyet?
- Az egyes magánszemélyek nem rendelkeznek annyi gyakorlati tapasztalattal, mint a Mazsihisz. Arra hajlok, a Mazsihisz – hivatásánál fogva – másoknál szélesebb perspektívában tudja megítélni ezt a kérdést.
- Fontos, hogy kormánypárti politikusok is elítélik az inzultust. De: nem gondolja, hogy a Fidesz…
- Kérem, ne folytassa! Ne menjünk bele politikai ügyekbe! Elvárható, hogy a Fidesz kellő határozottsággal, demokratikus szellemben fellépjen mindenféle rasszista megnyilvánulással szemben – akár zsidók, akár cigányok, akár mások ellen irányul.
- Ki bátorítja a rasszista szélsőségeseket?
- Nem tudom. Még azt se tudom, hogy bátorítja-e őket valaki, vagy maguktól lovalják bele magukat ebbe a kóros állapotba.
- Valamilyen magyarázat csak létezik a gyűlölethullámra.
- A gyűlölet nem ma keletkezett. Ennek megvannak a gyökerei, amelyek ideológiai, gazdasági és politikai jellegűek lehetnek. Aki demokratikus államban akar élni, annak illő, hogy revíziót tartson ezekben a kérdésekben. Hallgasson Erdő Péter bíborosra, aki a holokauszt áldozataira emlékező grandiózus felvonuláson, az Élet Menetén úgy kezdte beszédét: az antiszemitizmus nem fér össze a kereszténységgel. A bíboros szavait idézi az a nyilatkozat is, amit Áder János köztársasági elnök hozott nyilvánosságra. Ehhez az igaz megállapításhoz még hozzátehetném: az antiszemitizmus egyik romboló eszköze a társadalmi együttélésnek.

 

Kádár János száz éve „saját szavaival” az OSA Archívumban

Ez a kiállítás szépen kiszolgál minket és diszkréten magunkra hagy. Nagy kincs az ilyen. Mert: emberarcú diktatúra nincs, de emberarcú diktátor van. Csak az van, hiszen a legembertelenebb embernek is van emberarca, melyet már csak az embertelenség ellensúlyozásaképp is mutatni szokott.

Révész Sándor| Népszabadság| 2012. június 8. 

Előre szétválogatják nekünk az emberarcosokat és az emberarctalanokat, akik az agyunkat uralni kívánják. Akik meg szolgálni, azok elénk teszik az emberarcot, a hozzá tartozó tényeket, és diszkréten magunkra hagynak minket. Csak az ilyen kiszolgált, magukra hagyott embereknek lesz rá jó esélyük, hogy felismerjék az emberarc tulajdonosában a diktátort.

Ami fontos, mert a mi jelen- és múltszemléletünk gyenge pontja a jelenben is, miként a múltban a diktátorfelismerő-képesség. Két sötét és egy világos tér teszi a kiállítást. A két sötétben két nagy vásznon mutatkozik Kádár. Az egyiken szerkesztett összeállításban, a másikon egymás mellé tett archív anyagokban. Sok-sok beszéd, nyilatkozat, utazás, közszereplés, pacsizás néppel, pusziváltás Hruscsovval.
A kiállítás centrumában fémrudak erdeje. 39 rúdon 39 fülhallgató, a rudak levilágítanak a lábunk alá, ahol olvashatjuk, hol és mikor mondta Kádár, amit a fülhallgatóból hallunk. Számos felvétel PB-ülésekről, ahol Kádár befelé beszél, úgy, ahogy a Kádár-kor embere nem hallhatta őt.

HIRDETÉS

A világos térben a falon néhány kis táblán pontos, hideg, takarékos szöveg foglalja össze a Kádárra és rendszerére vonatkozó tényeket. Aki beleegerezik a számítógépbe, Kádár-közeli visszaemlékezőket hall és lát, Kádár egykori kedvesétől a sztálinista garnitúra utolsó mohikánjáig, aki ott ült Rákosi szobájában, amikor az kiadta a parancsot Kádár letartóztatására, és aki tavaly halt meg százévesen.

Kádár Jánosné táskája és személyes tárgyai a kiállításon
Népszabadság - Reviczky Zsolt A könyvespolcokon, az asztalokon ott van az egész Kádár-irodalom, és ott vannak a Kádár-könyvtárból a legérdekesebb dedikált példányok. A mai Magyar Nemzet komcsifalója van itt elbűvölve Kádárné ízlésétől, s Déry Tibor ajánlja „szeretettel és tisztelettel” szabadulása után egy évvel Kádárnak a Kádár börtönében írt ellenutópiáját, a G. A. úr X-bent, melyben az értelmes emberek börtönbe jutnak, a bíróság meg gazemberek gyülekezete... Kádár könyvtárának négy és fél ezer kötetéből ezret idegen nyelven írtak. Kádár idegen nyelven nem olvasott.
Turkálhatunk a Szabad Európa Rádió kutatóközpontjában felhalmozott kartonok és az Open Society Archívum dobozaiban elrendezett újságcikkek között. Évről évre, napról napra, témáról témára követhetjük Kádár megnyilvánulásait és a reakciókat. A látogató nem tudja kimeríteni a kiállítás anyagát, csak érdeklődésének mélységétől és idejének mennyiségétől függ, mennyit merít belőle.
Egy ilyen életút-kiállítás összetolja az időt, és az összetolt idő nagy leleplező. Egymás mellett áll a jelentéktelen felforgatóként lefogott, jelentéktelen és kissé betojt munkásfiú, az ország magabiztos, határozott, közszeretett ura és a nevetségessé vált, minden meggyőző erőből kifogyott szánalmas, magányos öreg. Bejött a történelmi szükségszerűségre alapozott jóslat: „semmik vagyunk, s minden leszünk”. S bejött a történelmi szükségszerűségre alapozott ellenjóslat: „minden vagytok és semmik lesztek”. Memento.
A puszta tudomás erőtlen – az érzéki hatás ereje nélkül. Azt hallani kell, milyen meggyőző erővel, energiával nyomta meg Kádár a szavakat a nevezetes 1961-es népfrontgyűlésen: „IGENIS úgy vesszük, hogy aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az VELE van, aki nincs az MSZMP ellen, az VELE van, aki nincs a népfront ellen, az VELE van.”
Látni kell az ereje teljében lévő, határozott, magabiztos embert, aki eltökélt önérzetességgel lép fel az ENSZ szószékére az imperialistáknak ellenálló kis Magyarország „védelmében”, és hozzá kell ehhez tudni, hogy ekkor Pesten még akasztgattak. Hallani kell, ahogy az 1963-as amnesztia után Kádár visszautasítja, hogy őt elszámoltassa egy ENSZ-főtitkár arról, hány ember van még börtönben. Vegyék tudomásul, hogy „a Magyar Népköztársaság SZUVERÉN állam”. És tudni kell, hogy 18 ezren kerültek börtönbe 1956 után.
Halljuk: még az is becsüli, hogy NORMÁLIS világot teremtettünk, aki nem akar szocializmust, hogy közel kerültünk AZ EMBEREKHEZ, nem úgy, mint régen, hogy ha választani kell, hogy a kizsákmányoló Weiss Manfrédnak vagy a sok millió munkásnak legyen-e jól, akkor mi a munkásokat választjuk, mert sajnáljuk, nem tetszhet mindenkinek a rendszer. De, aki DOLGOZIK, aki a kötelességét TELJESÍTI, annak itt NYUGODT és SZABAD élete lesz.
Amit elértünk, a NÉP, a MUNKÁSOSZTÁLY, a MAGYAR PARASZT érte el, KÖSZÖNET ÉRTE. Százados elmaradást hoztunk be rövid idő alatt. Érezni kell ezeknek a szavaknak az érzéki vonzását a sokszoros világomlás után. És tudni kell, hogy a magyar gazdaság és a világ élvonala között Kádár évtizedeiben hatalmasra nőtt a távolság. Aki Kádárt hallgatta, átélte, mennyire senkik ezek a néptől idegen hőzöngők, ez a „valami Szaharov”, ez a néhány csehszlovák értelmiségi, aki aláírt valami CSARTÁT, meg a melléjük álló pár tucat magyar értelmiségi, akik között igazán komoly ember hála istennek nincs...
A belülről sugárzó őszinteség társulása a tudatos hazugsággal – ez a hatékony diktátorok és a rájuk visszasugárzó jelentős néprészek közös titka. Olyan szemekkel néznek ők egymásra, amelyekből nem tudjuk kihazudni az őszinteséget. És közben tényszerűen tudjuk, hogy tudják: hazudnak maguknak és hazudnak nekik. Bizony nehéz titok ez, melynek a mélyére kell mászni.

 

Ismeretlen vidéki rendőr levele

Tisztelt Miniszterelnök úr, tisztelt Belügyminiszter úr.
Szomorúan vettem tudomásul, hogy december óta egyetlen egy levelet sem kaptam Önöktől. Sem én, sem kollégáim. Nagyon hiányoznak már megszokott leveleik! Igaz hogy kicsit vastag papírra lettek nyomtatva, de ennek ellenére nagy hasznát vettük mindegyiknek. Pénzt nem is vártunk levél helyett, hiszen tudjuk azt, hogy az előző kormány hibás döntései miatt üres a kassza.
A minap jutott eszembe, hogy az utolsó levelet Önök küldték, így rajtam a sor.
Levelemnek jó apropója a tény, hogy éppen ma két éve annak, hogy a közbiztonság helyreállt a Magyar Köztársaságban. Miket írok…. Magyarországon.
Az elmúlt fél évben óriási változások történtek! Az Önök személyes gondoskodásának hála, újra egységben van mindenki. Nincs széthúzás a sorainkban. Bevallom először mindenkit feszélyeztek a változások, de lássuk be, az újat nehéz befogadni olyanoknak, akik nem látják a dolgok magasabb szintű értelmét.
Egység van. Hála a humánus, de nagyon szigorú ellenőrzéseknek, melyek során kihullottak néhányan. Viszont akik megmaradtak azok mostantól a kormánypárttal, és a néppel egy úton haladnak! A jelszavuk Munka és Béke! Helyt kell állni, mert bennük apáik reménye. Íme, ez a rég nem látott egység most újra eljött. Ez megelégedéssel tölt el mindannyiunkat.
Az idei évben sikerült megnyugtatóan rendezni a kiszolgált, hasznavehetetlen kollégák sorsát. Sikerült őket a nyugdíjasok őszülő közösségéből a munka világába visszaterelni. Mondjuk itt még vannak apróbb hiányosságok. A kollégáknak nyugdíjuk már nincs, munkájuk még nincs. De ilyen kicsinységeken nem szabad fennakadni.
A közbiztonság helyreállásával, kicsit már kezdtük feleslegesnek érezni magunkat. Igaz néha itt ott megölnek egy két embert 1000 forintért, és sok mindent el is lopnak, viszont ezek a dolgok nem vetnek árnyékot a kormányzat közbiztonságért tett erőfeszítéseire. Ebben a helyzetben szinte mentőövként dobták felénk annak a lehetőségét, hogy a megmaradt csekély számú bűnözőre a végső csapást tudjuk mérni. Ennek nagyon fontos eszköze az, hogy egy lejárt elsősegélydoboz miatt 50.000 forint pénzbírságot is kiszabhatunk. Mi mindent meg is teszünk azért, hogy az ilyen bűnelkövetőket visszaszorítsuk. Különösképpen azért, mert így ki tudjuk venni a részünket az államadósság elleni harcból is. Kollégáim kellő lelkesedéssel hajtják majd végre ezen intézkedéseket, mivel az egységet igen hirtelen megbontja az, ha valamelyikük nem hozza az elvárt szintet és kirúgják. Ez az otthoni kassza egyensúlyát is megbontja, a jelenlegi fejenkénti átlag 60.000 forintos, amúgy bőre szabott keret, (mint tudva lévő 47.000 Ft/hó a normális) könnyen a felére csökkenhet. Ezt mérlegelve gyakorlatilag minden kolléga belátja a kormányzat minden intézkedésének mindenkori helyességét.
Örömmel olvastunk róla, hogy a legsúlyosabb feladatainkat leveszik a vállunkról. A parlamentet külön rendőrség fogja őrizni. Ez nagyon helyes. A parlamenti viták alatti felszólalásokból kiderül az, hogy az egész országban ott követik el (mind személyre, mind négyzetméterre vetítve) a legtöbb bűncselekményt. Ha igaz, amit a Házban beszélnek, akkor ez a terület bűnügyileg fokozottan fertőzött lehet, és mint ilyen megérdemel legalább egy rendőrőrsöt. A házőrséget kiváló, időszerű ötletnek tartjuk.
Két év alatt bizonyítottan rengeteg terhet vett le a vállunkról a terrorelhárítás is. Mint köztudott, Magyarország évtizedek óta célja a terroristáknak. Fontos az, hogy a fokozott veszélynek megfelelő védelem álljon készenlétben. Több nagy formátumú akciót hajtottak végre, öregbítve országunk hírnevét. Most már az egész világ tudja rólunk, hogy film forgatásra csakis kizárólag műanyag, piros dugóval ledugózott fegyvereket lehet használni Magyarországon. Nálunk a repülés biztonsága is világszínvonalú lett. Száz százalékosan megállapítható, hogy Magyar légitársaság gépét egyetlen egy terrorista sem tudja már eltéríteni!
Nagyon nagy szomorúsággal töltött el minket, hogy eme nagy felkészültség ellenére, mégsem tudták elcsípni azt a tollforgató terroristát, aki miatt az elnökünk lemondani kényszerült. A toll veszélyes fegyver! Véleményünk szerint, ha Szalai Annamária együttműködne a TEK munkatársaival, ilyesmi nem fordulhatna elő többet. Amúgy a lemondást sajnálattal vettük tudomásul, mivel az okot nem látjuk olyan nagynak. Az elnökeink között volt már egy műfordító. Ő igazi érdemeket, elismerést szerzett az országunknak!
Egy pár szóval hagy érintsem a piszkos anyagiakat. Hát tudja mi rendőrök, köztisztviselők, tűzoltók, mentők felette állunk ezeknek a problémáknak. De azért tudniuk kell, hogy általánosságban, és több egyedi esetet megvizsgálva is megállapítható, hogy nincs egy vasunk se. Nagy örömmel fogadtuk, hogy megteremtették a lehetőségét annak, hogy alacsonyabb árfolyamon kifizethessük adósságainkat. Mondjuk kicsit változott a dolog, mert mégse teremtették meg. Csak megígérték. De azért azt is jó volt látni, hogy legalább a legrászorultabbak a parlamentben jelentős nyereséggel be tudták zárni hiteleiket. A szándék a fontos, mi értékeljük is azt. A pénztelenség miatt az egészséges életmód egyre jobban elharapódzik kollégáink között. Sokan legelnek, és néhány tanultabb munkatárs megpróbálkozik a fotoszintézissel is. A legjobban az bánt, hogy a gyermekeinknek is hamarosan követni kell ezt az életmódot. Egyébiránt ennek a táplálkozásnak is vannak előnyei. Remélem minél hamarabb megismerkednek vele Önök is. Mert az egészség mindennél előreválóbb!
Összefoglalva elmondhatom, hogy az elmúlt félévben gazdaságunk cirkálója Titanicot megszégyenítő sebességgel vágtatott előre. Óriásit haladtunk előre.
Ehhez a munkához, a magam, és a velem egyetértők nevében sok sikert, erőt egészséget kívánok.
Maradok tisztelettel: ismeretlen vidéki rendőr
ui: Miniszterelnök úr!
Rendületlenül támogatjuk Önt, a kizsákmányoló, amúgy már haldokló unió önző direktívái ellen vívott csatájában! Kérjük ne engedjen! Higgye el, az IMF és az Unió alig várja, hogy kölcsönadhasson nekünk, amiből aztán újra feltámadhat a magyar futball! Előbb utóbb beadják a derekukat, meghajolva az ész érvek előtt. De akárhogy is alakul, ne aggódjon. Bármit is tesz, mi majd kifizetjük!