Állóháború egy 93 éves asszony lakhatásáért

Több civil aktivista költözött be egy 93 éves néni XI. kerületi lakásába, így akarják megakadályozni, hogy a nyugdíjas asszonyt kiköltöztessék otthonából egy szerintük elcsalt devizahitel miatt. Panni néni végül harminc nap haladékot kapott.

NOL| 2013. szeptember 18.

Kedden kora reggel nyolc civil "otthonvédő" aktivista költözött be a XI. kerület Lecke utcában álló négyemeletes ház egyik földszinti lakásába az ott élő 93 éves Panni néni mellé. Ezek után kulcsra zárták a lakás ajtaját, az előtte lévő vasrácsot, a zárat pedig elmondásuk szerint betonnal öntötték ki. Így próbálják megakadályozni azt, hogy a végrehajtó kiköltöztesse az asszonyt otthonából, ahol 56 éve él.
Miután a néni unokája jelenleg is a hivatalokat járva próbálja megakadályozni a kilakoltatást, az egyik aktivista foglalta össze lapunknak, hogy mi vezetett a végrehajtáshoz. Mint elmondta, a néni fia évekkel ezelőtt ötmillió forint hitelt vett fel. Ezt azonban nem tudta fizetni, ráadásul tavaly meghalt. Miután az idős asszony sem tudta törleszteni az adósságot, a kölcsönt nyújtó pénzintézet jelzálogjogot jegyzett be a lakásra. Ezek után meglehetősen szövevényes pénzügyi üzletek során többször gazdát cserélt a banki követelés. A demonstrálók szerint végül több jogszerűtlen szerződés után egy olyan cég kért végrehajtást, amelynek semmi köze nincs hivatalosan a lakáshoz.
Próbáltuk megkérdezni az idős asszonyt arról, hogyha mégis kilakoltatnák, tudna-e hova menni, ám végül erre a kérdésre nem válaszolhatott, mert az egyik aktivista felháborodva közölte tudósítónkkal, micsoda ostoba kérdés ez, hiszen a néni nem fog innen sehova elmenni. Eközben kint az utcán hangosbeszélőn az egyik demonstráló épp arról beszélt, ez a néni 48 órán belül halott lesz, ha kiköltöztetik innen.
Miközben a lakásnál lényegében állóháború alakult ki, a helyszínre érkezett a XI. kerületi önkormányzat egyik képviselője, a jobbikos Bába Szilvia, aki bejelentette, hogy az önkormányzat várhatóan birtokvédelem alá helyezi az ingatlant, így egy-két hetes haladékot kaphat az ügy rendezésére a néni és unokája. Néhány perccel később azonban a helszínen lévő rendőri vezető arról tájékoztatta a képviselőt: miután bírósági végzés van a végrehajtás elrendeléséről, a feladatot mindenképpen végrehajtják. Az önkormányzati döntést ugyanis felülírja a bírósági határozat.
Információink szerint egyébként tárgyalások kezdődtek a végrehajtásról az érintettek között. Ezt megerősítették, és egykor bejelentették: a végrehajtást felfüggesztik. Forrásaink állítása szerint végül harmincnapos haladékban állapodtak meg.

A lakásvédő akciót a Koppány csoport és a Nem adom a házamat mozgalom szervezte meg. Ez a két szervezet tartott az elmúlt hónapokban több olyan demonstrációt, amelyeken a devizahitelek és a bankok ellen tüntettek. Éhségsztrájkoltak Orbán Viktor budai villája előtt, több tucat pénzintézetet plakátoltak ki bankellenes transzparensekkel, legutóbb pedig kedd reggelre hirdettek demonstrációt: azt tervezték, hogy az Oktogonnál betörik egy bank kirakatát. Ez az akció végül elmaradt, mert a főszervezőt, Póka Lászlót egy nappal korábban előállították terrorveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt. A férfi ugyanis a miniszterelnökség titkárságának küldött levélben azt írta, ha nem teljesítik követeléseiket, egyebek mellett a kilakoltatások felfüggesztését, a devizahitelek felszámolását, akkor betöri egy bank kirakatát.

Póka László előzetesben, de Wáczek Frigyes bankot zúzott

balrad.wordpress.com/2013/09/18
Szerkesztőségünknek több informátor megerősítette, hogy Wáczek Frigyes – Póka László  akciójától teljesen függetlenül – gondolt egyet, és a tegnapi nap reggelén lezúzott egy bankkirakatot a 19. kerületben, majd feladta magát a rendőrségen.
Mivel az esemény egyébként garázdaságnak minősül, majdnem el is engedték a kapitányságról a papírozások után, ám Orbán Viktor és Pintér Sándor Nemzeti Nyomozóirodája azonnal igényt tartott a fejére és tekintve, hogy azóta nem engedték ki, feltehetően ő is megkapta a 72 órát, a Póka Lászlóéhoz hasonlóan összetákolt hamis vád alapján.
Wáczek Frigyes állítólagos 72 órás őrizetbe vételéről értesülve Molnár F. Árpád emberjogvédő, a HHMM emberjogvédő szervezet vezetője, az Otthonvédelmi Tanács tagja, az Alsóörsi Hírhatár főszerkesztő-helyettese azonnal bejelentette: büntető feljelentést tesz Személyi szabadság megsértése miatt. Azonnal, ahogy az esetről telefonon értesült, rögtön bejelentette:
- Tekintettel a cselekmény csekély súlyára, továbbá arra, hogy Wáczek Frigyes önmagától jelentkezett a rendőrségen, ráadásul nyilvánvalóan semmilyen jogi párhuzam nem vonható Póka László és Wáczek Frigyes tettei között, így a fogvatartás jogi feltételei – mint szökés és elrejtőzés veszélye, bizonyítékok eltüntetése és a többi – nem állnak fenn, ezért a Nemzeti Nyomozóiroda vagy akárkik, akik a jogvédő állítólagos őrizetbe vételét elrendelték, megalapozottan gyanúsíthatók a Büntető Törvénykönyv 194. §-ába ütköző Személyi szabadság megsértése bűntettének elkövetésével, amiért ismeretlen tettesek ellen büntető feljelentést teszek.
Informátoraink egyike kérte, hogy tegyük közzé, hogy Póka László és Wáczek Frigyes is családapák és ha Orbán Viktor nem sodorná ilyen kilátástalan helyzetbe a családokat, akkor nem szánnák ilyen elkeseredett tettre magukat.
(alsoorsi-hirhatar.hu)
Bal-Rad komm: Természetesen NEM CSAK DÖBRÖGI sodorta-sodorja a magyarokat kilátástalan helyzetbe!
A RENDSZER A BŰNÖS!
Wáczek Frigyes pedig derék jó magyar ember!

Terrorcselekmény-e a kirakatbezúzás?

Elmaradt a hitelkárosultak kedd reggelre hirdetett budapesti "bankzúzó" tüntetése. A rendőrség ugyanis még hétfőn őrizetbe vette azt a férfit, aki „demonstrációs célból” egy OTP-fiók kirakatának üvegét akarta betörni. A férfit „terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével” gyanúsítja a rendőrség.

Boda András – Fekete Gy. Attila| NOL| 2013. szeptember 17.

„Legközelebb nem állunk meg a bankok ajtajánál, és kalapács is lesz nálunk.” Másfél héttel ezelőtt hangzott el ez a mondat a devizakölcsönök és a „rabló” bankok ellen küzdő hitelkárosultak budapesti demonstrációján. A tüntetők – akik előtte napokig éhségsztrájkoltak a kormányfő budai háza előtt – a szeptember hatodikai tüntetésen még békések voltak, „csak” tiltakozó plakátokat ragasztottak tucatnyi budapesti bank kirakatára a végrehajtások leállítását, a devizahitelek eltörlését, az átvert emberek kártalanítását, a felelősök felelősségre vonását követelve. Ugyanakkor már akkor jelezték: ha nem teljesítik követeléseiket, akkor keményebb módszerekhez nyúlnak.
Mivel a tüntetők azt nem fogadták el, hogy a kormány a bankokra bízta a devizahitelek ügyének rendezését, keddre újabb megmozdulást szerveztek. S mint azt közleményükben írták, „szeptember 17-én új szintre lépnek”, vagyis elkezdődik a „bankzúzás." A mozgalom egyik tagja, az Orbán-ház előtti éhségsztrájk szervezője, Póka László bejelentette: „Szeptember 17-én reggel 7-kor az Oktogonon kiválasztjuk valamelyik bankot, és én magam fogom bezúzni a kirakatát. Elég volt abból, hogy a bankok maszatolnak, tovább fosztogatják az embereket, amikor ők maguk is tudják, hogy itt csalás történt, és valami nincs rendben. Nem lehet az, hogy elvegyék az emberek pénzét és a házaikat, amíg nem tisztázzuk, mi történt.”
A demonstráció, a kirakatbetörés azonban elmaradt. A rendőrség ugyanis egy nappal az akció előtt, hétfő este őrizetbe vette Póka Lászlót. A férfi felesége lapunknak elmondta: hétfő este három-négy rendőrautó jelent meg tököli házuknál, percekkel később férjét megbilincselték, elvitték. Hozzátette: otthonukat átkutatták, számítógépeket, iratokat, valamint kalapácsot és egy csákányt vittek el.
Az ORFK úgy fogalmazott közleményében: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2013. szeptember 16-án elfogta a 44 éves P. Lászlót. A „terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével” megalapozottan gyanúsítható tököli férfi videoüzenetben és egy, a miniszterelnöknek írt levélben követelés teljesítésétől tette függővé egy bankkirakat bezúzását.
Ezek után a rendőrségi közlemény szokatlan hangvételben folytatódott: „Magyarország jogállam. A rendőrség a jogszabályi keretek között mindez idáig kellő megértéssel fordult az álláspontjuk szerint hibás banki termék áldozatainak megnyilvánulásai irányába, ugyanakkor a hatályos jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. A rendőrség – hatáskörébe tartozóan – a jogszabályoknak érvényt szerez, azokat betartatja. P. Lászlóval szemben a további eljárást – fogva tartása mellett – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.”
Szentmiklósi-Tóth Tamás, Póka László védője lapunknak elmondta: a férfi még szeptember 13-án küldött levelet a miniszterelnökség titkárságára, s ebben lényegében azt írta, hogy bezúzza egy bank kirakatát, ha nem teljesítik követeléseiket. Az ügyvéd szerint védence nyilvánvalóan figyelemfelhívás miatt küldte a levelet, ráadásul aligha volt tisztában azzal: ha valaki megzsarol egy állami szervet, akkor az terrorcselekménynek minősül.
Az ügyvéd – arra hivatkozva, hogy még nem alakították ki a védekezés stratégiáját – további részleteket nem kívánt közölni. Azt viszont már most megjegyezte: túlzónak tartja a gyanúsítást. Szerinte ugyanis hasonló alapon sokakat lehetne még őrizetbe venni, hiszen például a minisztériumok is szinte hetente kapnak petíciókat különféle szervezetektől, s ezekben nem ritkán ultimátumszerűen tüntetéssel fenyegetőzve próbálnak kedvező döntést, elbírálást kicsikarni.

A csákány is lehet a terror eszköze

A Büntető Törvénykönyv a Közbiztonság elleni bűncselekmények sorában az első helyen említi a Terrorcselekményt. (XXX. fejezet, 314. paragrafus.) Eszerint: Aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja személy elleni erőszakot, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvény tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyeket e törvényhely tekintetében személy elleni bűncselekményeknek tekint. Ilyen az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak, jármű hatalomba kerítése vagy például a sugárzó anyaggal visszaélés, valamint – és esetünkben vélhetően erre a pontra alapozta eljárását a rendőrség is – a közérdekű üzem működésének a megzavarása.
Ugyancsak bűncselekményt követ el és a fentiek szerint büntetendő az is, aki meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
Az, hogy egy bank portáljának tervezett bezúzása (közérdekű üzem működésének megzavarása) kimeríti-e a terrorcselekménnyel fenyegetés törvényi tényállását, az ügyészség, majd végső soron a bíróság megítélésén múlik.
Bűncselekményt követ el azonban, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az is, aki terrorcselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben másokkal megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges eszközöket, feltételeket biztosítja.
A különböző szervezetek petíciói nem tekinthetők terrorfenyegetésnek, mindaddig, amíg nem párosulnak erőszakkal, vagy annak kilátásba helyezésével. A sztrájkfenyegetés például nem minősül terrorcselekménynek, sem azzal való fenyegetésnek. Ellenben annak minősül az, ha valaki – és ez megtörtént – parlamenti képviselőjének telefonon megüzeni, hogy savval leönti a gyerekeit, ha egy bizonyos törvényt meg mer szavazni.