Jegyzőkönyvezik a diákok nézeteit Almádiban

Jegyzőkönyvezik a diákok nézeteit Almádiban

Tájékozódnak a végzős középiskolások sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről, és jegyzőkönyvezik az általuk elmondottakat egy tanintézményben - tudta meg a hvg.hu.2012. december 18., 19:02

Egymás után hívták be a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium végzős diákjait, és tanáraikat az igazgatói irodába és faggatták ki arról, hogy beszélnek-e meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, illetve a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük. Mindezt felháborodott szülők osztották meg a hvg.hu-val.
Közölték, gyerekeiket behívták az igazgatónőhöz, aki a beszélgetésekről jegyzőkönyvet készített, amelyeket szerdán el kell küldenie a Veszprém Megyei Kormányhivatalba. Hogy ott mihez kezdenek a rögzített beszélgetésekkel, nem tudták megmondani. Hozzátették, be akarnak menni az igazgatónőhöz, hogy megtudják, miért volt szükség a diákok kikérdezésére, és ezzel együtt ki akarják fejezni a történtek miatti tiltakozásukat.
Gránásiné Bácsi Tünde a gimnázium vezetője a hvg.hu kérdéseit hallva nem cáfolta, hogy lezajlottak a beszélgetések és készültek jegyzőkönyvek, de azt kérte, a hvg küldje el megkeresését, és a fenntartóval, a Veszprém Megyei Kormányhivatallal egyeztetve választ ad.

hvg.hu /

A megoldás: a közösségi társadalom

Lázár János vizsgálni akarja a bankok díjemeléseit. A Fidesz kormánya ígéretet tett arra, hogy a bankok nem hárítják át a banki terheket a lakosságra. Dehogynem! Ahogy a mobil szolgáltatók is azonnal áthárították, így a bankok is megteszik. Ezt persze jól tudta a kormányzat is. A bankok képviselője egyértelműen kijelentette, áthárítják a bankok a terheket, ezen nincs mit gondolkodni.
A pék is áthárítja a villany és üzemanyag árának emelését - mert nincs más lehetősége, ha fenn akarja tartani a vállalkozását. A bankok, a biztosítók, a multik, és a telefonszolgáltató cégek is azonnal tovább hárítják a terheket - mert ők viszont megtehetik. Ez ugyanis nem
"jótékonysági intézmény". Igen, ez nem szociális államrend. A szociális államvezetés és a kapitalista rendszer kizárja egymást. Főleg egy olyan kapitalista rendszer, melynek célja a lakosság rabszolgasorba kényszerítése, és a magyar fiatalság külföldre üldözése.
A bankadóról az első pillanattól kezdve tudni lehet, hogy csak egy újabb lakosságot terhelő adó bevezetése. A kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy a folyamatos költségvetési kiigazítások során a legkülönfélébb címeken kivetett adókat ki fizeti ki. Egy a lényeg, hogy befolyjanak a pénzek. A többi nem számít. Lázár szerint nem szabad engedni, hogy a bankok becsapják az embereket. A Fidesz elolvadt szavazói számát nézve nem csak a bankok csapják be az embereket. Felelősök pedig nincsenek. A liberális demokrácia
legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nincsenek felelősök. Csak egy nagy szürke massza van, amely olyan, mint egy százkarú polip, csak csápjai vannak, de az igazi arcát nem mutatja meg soha. A karok a látható politikusok, akik feltűnnek, majd tovatűnnek, de a háttérből irányító vezetés láthatatlan. Ennek a láthatatlan közegnek pedig egyetlen lényeges dolog létezik, ez a profit. A jelenlegi kormánynál csak egy analfabétább társaság van a politikai palettán, ez az MSZP. De valójában a többpárti egypárt rendszer miatt teljesen mindegy, hogy ezen kapitalista liberális szellemiségű pártokraták közül ki van fent, mert egy politikai osztályhoz tartozik mindegyik. Semmi egyebek, mint a polip egy-egy karja, legyen bármilyen színűre festve éppen.
Ennek az állandóan adóemelő, újabb és újabb terheket kirovó helyzetnek egyetlen megoldása van, a valódi rendszerváltás. Egy közösségi társadalom. A közösségi társadalomban nem a profit az elsődleges, hanem a közösség érdeke, a közjó. Nem a nép van alávetve a haszonszerzési érdeknek, hanem a társadalmi igazságosság szellemében
történő újraelosztásnak kell a munkástársadalom javát szolgálnia. Nem a bankok uralják az embereket, hanem a bankok teljesítik azt a funkciót, amit a közösségi érdek megkövetel tőlük. A bankok célja nem az, hogy egyes pénzcsoportok érdekeinek megfelelően extraprofitot termeljenek, hanem az, hogy lehetőséget biztosítsanak olyan befektetésekre, melyek másképpen nem megvalósíthatóak, és ezért egy államilag meghatározott hasznot kaphassanak, melyet a pénz értékének megőrzésébe, és az állam hasznára (a közjó érdekében) fordítsanak vissza. Ez a mai egoista profit alapú gondolkodással összeegyeztethetetlen. Persze szövegelni lehet, meg átvágni az embereket, de a valódi mögöttes cél a jelen helyzetben jól látható. Óvni, menteni kiszolgálni a jelenleg működő öncélú bankokat.
Annak a társadalomnak és annak az államvezetésnek, amelyért küzdünk, ez lesz az egyik feladata, hogy ezt a kérdést a társadalom érdeke szerint rendbe tegye.
ifj. Győrkös István

Nemzeti konzultáció és kérdőív Orbán Viktor részére

TISZTELT MAGYAR ORBÁN!
Azért fordulunk Önhöz, mert ismét jelentős döntések előtt állunk. Talán még emlékszik, mi, magyarok, tehát törökök, tatárok, tótok, románok, örmények, zsidók, svábok, szerbek, tudja: akik "kavarognak e szívben", akik "lelkes eggyé így (vagy úgy, de) szaporodnak", szóval "Mi" két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt a 2014-es választásig jutunk, hogy valóban jó döntést hozzunk.
Ön együtt határozott az ország új alaptörvényéről, azt a látszatot keltve, mintha kíváncsi lett volna a véleményünkre, és ugyanígy egy kamu kérdőívvel keltette azt a látszatot, mintha konzultációra invitált volna bennünket a szociális biztonságról és a nyugdíjasok helyzetének javításáról.
Az eddigi nemzeti konzultációk eredményeként bevezette a védett miniszterelnök intézményét, bebetonozta az összes Önhöz közel engedett emberét, és cserébe a szolgalelkűségükért jól fizető munkahelyekkel jutalmazta mindazokat, akik nemzeti konzultációk nélkül is azt teszik, amit Ön elvár tőlük.
Közös munkájának eredményeként nem maradt egyetlen olyan állami intézmény, amely a valódi demokrácia szellemében működne, az ellensúlyokat pedig úgy tüntette el, hogy nyomuk sem maradt.
Most mi is fontos kérdésekre keressük a válaszát.
Kell-e továbbra is Ön, illetve kellenek-e az Ön legfőbb tanácsadói, azaz Ön? Elfogadható-e, hogy sorban és kizárólagosan nyerik meg az állami beruházások irányított versenytárgyalásait az Ön oligarchái? Megengedhető-e egy jól működő demokráciában, hogy egy Közgép nevet viselő cég magángéppé váljon, és hogy a közmédia önmédiaként alázza meg a jobb sorsra érdemes politikai műsorvezetőit? Megtörténhet-e egy demokratikusnak tudott országban, hogy lehetetlenné tegyék egy normális ellenzéki szerepet vállaló rádióadó működését, ezzel is korlátozva a sajtószabadság intézményét?
Többek között ezekre a kérdésekre is keressük az Ön válaszát a most induló, legújabb nemzeti konzultációnkkal.
Tisztelettel kérjük, lépjen velünk kapcsolatba, mondja el nekünk is, de őszintén, ne úgy, ahogy az önmédiában szokta, hogy mit gondol a föltett kérdéseinkről, aztán töltse ki és küldje vissza a kérdőívet. A véleményére számítunk, de arra, hogy visszaküldi, nem számítunk.
Üdvözlettel:
török, tatár, tót, román, örmény, zsidó, sváb, szerb magyarok
***
Ön mit gondol? Töltse ki a kérdőívet!
1. Vannak, akik azt javasolják, hogy a miniszterelnök legyen teljhatalmú vezetője az országnak, mert így egy személyben vállalhat felelősséget a demokratikus jogrend fenntartásáért. Mások szerint nincs szükség sem demokratikus jogrendre, sem miniszterekre, csak miniszterelnökre. Ön mit gondol?
1. Szerintem, ha én vagyok, nincs szükség senki másra.
2. Ha van demokratikus jogrend, akkor nincs szükség rám.
3. Nem tudom megítélni a kérdést, de el kell dönteni: vagy én, vagy a demokratikus jogrend.
2. Vannak, akik szerint a hatalomvágy és a pénz utáni vágy egyazon tőről fakadó politikusi tulajdonság. Mások szerint a hazafiúi érzés képes mindkettőt legyőzni. Van, aki azt állítja, a gazember utolsó mentsvára a hazafiság. Ön mit gondol?
1. Bennem nincs hatalomvágy, és ha van, annak írmagját is kiirtom, ha még néhány választási ciklusban választást nyerek Isten segítségével.
2. Bennem nincs pénz utáni vágy, két évtizede mindent ingyen megkapok.
3. Nemzetgazdasági miniszterem nélkül nem tudom megítélni a kérdést.
3. Vannak, akik szerint szükség van a szabadságharcra, mert ki kell szabadulnunk az adósrabszolgaságból. Vannak, akik adósként is szabadnak gondolják magukat. Mások úgy vélik, a harcnál értelmesebb törleszteni, mert jobb a békesség. Ön mit gondol?
1. Fülkeforradalom, védekezés a gonoszokkal szemben, csaták az EU-val, szabadságharc, kard ki kard, koki, saller, tockos - mein Kampf.
2. Békességnél jobb a jobb.
3. Nyolc év hányattatás után törlesztünk is, ami a csövön kifér.
4. Vannak, akik szerint nem a Horthy-korszak restaurálásával kellene foglalkoznunk, hanem új arculatot kellene adni az országnak. Mások szerint is. Mások ugyancsak ellenzik. Ön mit gondol?
1. Akkor mondjanak ilyet, ha fehér lovon vonulok be a Parlamentbe, de ez sincs messze.
2. Az ország arca és arculata meg az állam én vagyok.
3. A másokra meg lesz gondom.
5. Vannak, akik szerint megengedhetetlen, hogy különféle néven masíroznak a nyilas időket idéző különféle fasiszta gárdák. Mások szerint a gárdisták kedves, szelíd és béketűrő emberek, és meglenni sem tudnak nélkülük. Megint mások kifogásolják, hogy cigányok és zsidók nem lehetnek gárdisták. Ön mit gondol?
1. Amíg a gárdisták csak masíroznak, nem kell komolyan venni őket, amikor meg már nemcsak masíroznak, úgyis elkéstem.
2. Én betiltottam a gárdát, ettől kezdve saját felelősségükre masíroznak.
3. Minden hozzám tartozik, de a gárda humánerőforrásának ügye nem.
6. Vannak, akik szerint az évtizedek óta gyöngélkedő labdarúgás támogatása fölösleges. Mások szerint a labdarúgás támogatása és a stadionok építése nem több, mint pénzmosás. Megint mások szerint jobb, ha egy miniszterelnök nem szeret focizni. Ön mit gondol?
1. Mindegy, mi a logikus, akkor is lesz stadion, ha nem lesz foci.
2. Lehet választani: vagy én és a foci.
3. Vagy a foci. (És én.)
7. Vannak, akik szerint nem lenne erőszak a családokban, ha az asszonyok önszántukból akarnának 4-5 gyereket szülni. Mások szerint nem lenne 4-5 gyerek családonként, ha néha a férjek nem követnének el erőszakot. Van, aki azt mondja, előbb hozz egy szál rózsát, aztán szónokolj. Ön mit gondol?
1. Az én otthonomban nincs erőszakoskodás, a házunk elől és az utcánkból meg mindenki ki van tiltva.
2. Asszonynak kötelesség szülni, férjnek dicsőség.
3. Mindenki szüljön még két embert.
8. Vannak, akik azt mondják, nem kellett volna kiadni Azerbajdzsánnak Safarovot, a baltás gyilkost. Másoknak az a véleménye, hogy Safarovot nem kellett volna kiadni. Olyanok is vannak, akik szerint Safarov kiadása bűn volt. Ön mit gondol?
1. Safarov kiadása is része a szabadságharcprojektemnek.
2. Litvánia szabad, Safarov szabad, nekem bármit szabad.
3. Azért adtam ki, mert szükség volt a Közgépnek egy azeri üzletkötőre.
9. Vannak, akik szerint tárgyalni kellene az IMF-fel. Mások azt állítják, meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal. Megint másoknak az a véleménye, hogy ki kell paterolni az IMF képviselőit. Ön mit gondol?
1. Ha itthon mondok véleményt, akkor menjenek a francba.
2. Ha határon kívül vagyok, akkor kimondom, hogy készek vagyunk a megegyezésre, és szeretettel várjuk az IMF delegációját.
3. Hogy mit gondolok? Ide a pénzt, és húzzanak el!
10. Vannak, akik szerint segíteni kellene a kőbányászok életét. Mások szerint nem kő. Van, aki azt mondja, nem mindet kő. Ön mit gondol?
1. Ha nem segítem, kő kövön marad.
2. Kő.
3. Nem tudom megítélni a kérdést, inkább megkérdem apámat.
11. Vannak, akik szerint csak az a magyar, aki imába foglalja a kedves vezető nevét, meg az, aki a "hajrá, magyarok!" jelszó üzenetét úgy érti, mint aki mondja. Mások szerint az a magyar, aki ideszületett, kifogástalanul beszéli a magyar nyelvet, és sehol másutt nem tudja
elképzelni az életét, csakis itt. Megint mások szerint az a magyar, aki magyar. Ön mit gondol?
1. Igaz magyar csak én vagyok, így tehát hogy ki magyar még rajtam kívül, azt én mondom meg.
2. Magyar az, akinek az anyja magyar.
3. Magyar az, aki a választásokon a Fidesz-KDNP-re voksol.
12. Vannak, akik szerint nyilvánossá kellene tenni a Gripen-ügyben titkosított iratokat. Másoknak az a véleménye, hogy ehhez semmi közük a választópolgároknak. Vannak, akik azt mondják, úgy könnyű tisztának látszani, hogy kesztyűt húzunk a koszos kezünkre. Ön mit gondol?
1. Eddig csak titokminiszter létezett, mostantól lesz titok-miniszterelnök, oszt jó napot.
2. A választópolgároknak mindenhez van közük, amiről én azt mondom, hogy közük van hozzá.
3. Aki a koszos kézről mer beszélni, azt meg kell tanítani kesztyűbe dudálni.

Nagy Bandó András, 168 Óra

Kovács István: Megszűnhet a jobb- és baloldal, és kezdődhet az osztályharc

A kettős keresztet Dávid-csillag helyettesíti a Jobbik címerében, alatta héberül is a felirat: Szebb jövőt! A grafika a Jovonk.info hungarista portálon jelent meg, és arra utal, hogy a „zsidó cirkusz” folytatódik, a szélsőjobboldali pártot a háttérből „cionista érdekcsoport” irányítja. Czene Gábor| Népszabadság| 2012. november 24. |
Hiába, na. Csurka István, a Fidesz-kormány által nagy becsben tartott néhai MIÉP-es politikus már évekkel ezelőtt megmondta, hogy a Jobbik „a magyar zsidóság új rejtekpártja”, amelyre „a zsidó uralom és megszállás érdekében” van szükség. Várható volt, hogy a Szegedi Csanád származása és kizárása körüli botrány újabb lökést ad azoknak, akik mindenért a zsidókat okolják. Szegedi családfáját a legrégebbi magyarországi hungarista szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal – annak is az úgynevezett tényfeltáró munkacsoportja – kutatta fel és hozta nyilvánosságra, időt, pénzt, energiát nem kímélve. Az arcvonalat (eredetileg Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport néven) Győrkös István alapította a nyolcvanas évek végén. Fia, ifjabb Győrkös István pár hete nem csupán részt vett, hanem Thürmer Gyulával, a Munkáspárt elnökével az oldalán beszédet is mondott egy érdi demonstráción, ahol a Munkáspárt elnökségi tagja, Kovács István kilakoltatása ellen tiltakoztak. Önmagában is érdekes, hogy közös fellépésre vállalkozik egy megrögzött antiszemita (hungarista) és egy elvileg antirasszista (kommunista) szervezet képviselője. Még meghökkentőbb, hogy nem előzmények nélküli és nem pusztán egyszeri eseményről van szó. A hungaristák és kommunisták egyes csoportjai között sajátos együttműködés látszik kibontakozni, amelynek kifutása akár egy új, meglehetősen extrém szövetség létrehozása is lehet. Ehhez a Magyar Nemzeti Arcvonalnak először a saját háza táján kellene rendet tennie. Az egyik név nélkül nyilatkozó hungarista szerint a kemény magot az a néhány száz ember alkotja, aki tagdíjat fizetett a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben lévő központnak. Több százan vannak azok is, akik az arcvonalhoz lazábban kötődő „népi akciócsoportokban” katonai jellegű kiképzést kaptak. De a szervezet a közelmúltban „súlyos erkölcsi és vezetési hibák miatt” menesztette vezetőjét, Győrkös Istvánt és ifjabb Győrköst. Ők az általuk szakadásként értékelt események után próbálják újraépíteni a szervezetet. A „szakadárok” azt állítják, valójában ők alkotják a többséget: egy kis létszámú csapattól eltekintve, mindenki hátat fordított Győrköséknek. Így most két Magyar Nemzeti Arcvonal működik, két honlappal. Előzőleg – az akkor még egységes – arcvonal hónapokon át szervezett egy találkozót, amelyet Szilvásváradon rendeztek meg szeptemberben. A tanácskozás célja az volt, hogy volt MIÉP-esek és jobbikosok, polgármesterek, szélsőjobboldali mozgalmak, hungaristákkal együttműködő szakszervezetek és civil otthonvédő szerveződések képviselőinek részvételével új (párt)formáció jöjjön létre, a Magyar Remény Közösség. Az eseményre „titkos megfigyelőként” meghívást kapott a Munkáspárt elnökségi tagja is. A Magyar Nemzeti Arcvonal régebb óta kacsingat a nemzetinek minősített kommunisták felé, mondván, a kapitalizmus és a „cionista világrend” elleni harc, valamint a küszöbön álló „globális összeomlás” felülírja a jobb- és baloldal hagyományos szembenállását. A szervezeten belül nem is erről, hanem a stratégiáról folyt mindinkább elmérgesedő vita. A Győrkös-csoport szerinti „szakadárok” korainak tartották, hogy a szilvásváradi találkozón megalapozzák a hungaristák és a kommunisták szövetségét: úgy vélték, előbb mindkét tábort megfelelően fel kell készíteni, ami évekig is eltarthat. Győrkösék viszont siettetni szerették volna a dolgot, a „szakadárok” szerint akár azon az áron is, hogy – amennyiben a Munkáspárt nem mutat kellő együttműködési hajlandóságot – „saját kommunista pártot” alapítanak. Bár a Magyar Remény Közösség végül megalakult, a szilvásváradi találkozó összességében kudarcba fulladt. Az arcvonal belső feszültségeit a Győrkösékkel szemben megfogalmazott anyagi vádak súlyosbították. A konfliktusról szóló hírek a találkozó előtt kiszivárogtak. Győrkösék a rendezvény ellen fordultak. A meghívottak nagy része, közöttük a Munkáspárt képviselője is, távol maradt. Aztán következett az érdi tüntetés: Thürmer és ifjabb Győrkös közös fellépése sokfelé kiverte a biztosítékot. A részt vevő hungaristák is magyarázkodásra kényszerültek. Az interneten közölt álláspontjuk szerint a Munkáspárttal nem koalíció, hanem „akcióegység” jött létre. Vajnai Attila, a Thürmer-féle pártból kivált Munkáspárt 2006 vezetője elhatárolódott „volt elvtársaitól”: hangsúlyozta, „a kommunisták nem közösködnek a szélsőjobbal”. Thürmerék állásfoglalásban válaszoltak. Kitértek rá, hogy amikor Barátunk, Szíria címmel a Munkáspárt fotókiállítást rendezett, meghívták Csurka Istvánt is. Néhány éve a Hősök terén a Munkáspárt jobbikos gárdisták társaságában demonstrált az arab népek mellett. A Munkáspárt feladatának tartja a szélsőjobboldali eszmék leleplezését, de „a felvilágosításhoz, a meggyőzéshez nem elég azt mondani, hogy nem állok veled szóba”. Thürmer Gyula pártelnök kissé ingerülten fogadta a hungaristákkal való együttműködést firtató kérdésünket. Közölte, nem tart elképzelhetőnek sem laza, sem szoros szövetséget szélsőjobboldali szervezetekkel. Kevésbé kategorikusan fogalmazott Kovács István elnökségi tag. A hungaristák szervezésében tartott szilvásváradi találkozóra „fegyelmezett pártkatonaként” azért nem ment el, mert nem kapott felhatalmazást, hogy részt vegyen rajta. A Munkáspárt és a Magyar Nemzeti Arcvonal képviselői között hivatalos egyeztetések eddig nem voltak, most sincsenek. Kovács véleménye szerint ugyanakkor léteznek közös ügyek, ilyen például a kilakoltatások elleni fellépés, amikor nem számít a világnézet vagy a párthoz való tartozás. Egyébként is: ki tudja, mit hoz a jövő? Előfordulhat – jelentette ki a Munkáspárt elnökségi tagja –, hogy tíz év múlva „a kizsákmányoló kapitalizmus összemossa a perifériákat, megszűnik a jobb- és a baloldal, helyette kialakul az osztályharc, aminek a jelei már kezdenek megmutatkozni.” A Győrkös-féle hungarista csoport újabban békülékenynek mutatkozik a korábban ellenségként kezelt Jobbik iránt. Győrkösék kérik a Jobbik vezetőségét és tagságát, ne azonosítsa a Magyar Nemzeti Arcvonallal az onnan eltávozott „szakadár társaság” Jobbik-ellenes tevékenységét. „Szegedi Csanád ügye sem a vezetőség beleegyezésével került nyilvánosságra, annak ellenére, hogy szerintünk sem volt helyes őt ilyen pozícióba helyezni” – áll közleményükben. (Egy e-mail ellenben arról tanúskodik, hogy Szegedi ügyét idősebb Győrkös tudtával és jóváhagyásával robbantották ki.) A Magyar Nemzeti Arcvonal belső válságából leginkább a hungarista konkurencia, a Pax Hungarica Mozgalom profitálhat. Ennek vezetője a jogerős bírósági döntéssel feloszlatott Vér és Becsület egyesületből ismert Domokos Endre János. A Pax Hungarica október 23. alkalmából rendezett Corvin közi gyűlése több száz náci-nyilas résztvevőt vonzott. A cigány- és zsidóellenes beszédekkel tűzdelt eseményen felszólalt Tyirityán Zsolt, a Betyársereg szóvivője is. Arról értekezett, hogy ötvenhat antiszemita forradalom volt. Ugyanakkor a "millás" demonstráción neonáci ellentüntetők bántalmazták az Index munkatársát. A Jobbik ifjúsági tagozata által meghirdetett fáklyás felvonuláson izraeli zászlót égettek. A Pax Hungarica Mozgalom zokon vette, hogy a Jobbik mindkét eseménytől elhatárolódott. Pedig – olvasható – az izraeli zászló felgyújtása az idei jobbikos rendezvény „egyetlen felemelő pillanata” volt. A mozgalom most azon mesterkedik, hogy magához csábítsa azt a „nem kevés” hungaristát és nemzetiszocialistát (nácit), aki még kitart a Jobbik mellett. (Cz. G.)

Bajnaiék aláírásokat gyűjtenek az egész országban – segítenek az egri volt vajnaisták is

Támogatók aláírását gyűjti országszerte az Együtt 2014 mozgalom. Egerben is az Orbán-kormány leváltásáért, ellenzéki együttműködésért standoltak, ám a Fidesz-ellenes erők barátsága - ahogy az országban másutt - itt is ingatag, mintha még, vagy egyáltalán nem akarnának összefogni egymással. PUNGOR ANDRÁS riportja a 168 Órában
- Könnyekig meg vagyok hatódva - bolondozik bemutatkozáskor Császár Zoltán. Az exfideszes, ma független egri városatya véletlenül botlott belénk, dolga van errefelé. Épp a Szolidaritás helyi szervezőjével és az MSZP városi elnökével álldogálunk a hevesi város piaca előtt. A szocialista Pál György szerint az eszkimók ilyenkor vetkőznek ingujjra, mosolygunk is a tréfán meg nem is, kutya hideg van. Méhkas most a piac. Darab ideig egy kéregető kerülgetett minket, karjával hadonászott a krumplik, diók, mézek fölött, aztán keresett magának jobb kuncsaftot.
Császár csatlakozik hozzánk. Az időjáráson kívül más témánk is akad, a politikai standolókról beszélgetünk, hiszen az Együtt 2014-nek gyűjtenek a kofák mellett aláírásokat. A papiros szerint "széles összefogásra" van szükség az Orbán-kormány leváltására.
Tőlünk pár lépésre Bartus Gyuláné Szolidaritás-mezben fogadja az aláírókat. Mosolyog, lapoz, tollat ad, segít. A 42 éves aktivista három éve nem talál munkát. Korábban egy szállodában dolgozott szobaasszonyként, most takarításból meg alkalmi munkákból él. Három felnőtt gyereke van. Akad, aki segítsen rajta, ha baj van. Szerinte Kádár idején jobban élt a magyar. Ne csodálkozzunk a nosztalgián, Bartusné tagja volt a Munkáspárt 2006-nak is. A Szolidaritásban az asszony mellett ex-szocialista, MSZP-s, Jobbik- szimpatizáns is dolgozik. Bár hallani, hogy a radikálisok Bajnai miatt vették a kalapjukat és kiléptek a mozgalomból.
Pál György egri MSZP-elnök nem az aláírásgyűjtés miatt, csak nyilatkozni jött a piac elé. Piros dzseki, kockás ing, fiatalember. Informatikus, webszerkesztéssel foglalkozik. Felesége ügykezelő, két kislányuk van.
- Nem írja alá az íveket? - kérdezem.
- Azt se tudom, mihez gyűjtenek aláírást - mosolyog.
- Ha megtenné, akkor pártja nevében írná alá. Még nincs a szocialistáknál hivatalos álláspont - menti ki Gócza Attila, a Szolidaritás helyi szervezője.
Gócza ötvenéves, ex-rendőr. Baseballsapka, farmer, kék pulcsi, Szolidaritás-jelvény a szíve fölött. Ő is baloldalinak vallja magát, de most nem tud olyan pártot, amely mellé teljes szívvel oda állna. Az "ántivilágban" elvárás volt az MSZMP-tagság, aztán rövid ideig MSZP-s
volt, de '90-ben kilépett a pártból. Néhány éve még a szervezett bűnözés elleni osztályt vezette a megyei rendőr-főkapitányságon, 2008-ban ment korkedvezményes nyugdíjba. Az átszervezés során olyan helyzetet teremtettek, hogy aki 25 éves szolgálati viszonnyal
rendelkezett, elmenjen nyugdíjba.
Gócza a Bohócforradalom idején állt fel a fotelből és csatlakozott a később megalakuló Szolidaritáshoz. Elvették tőle a szolgálati nyugdíját, pontosabban járadéknak nevezték át és megadóztatták, így már sokkal kevesebbet kap havonta. Szolidaritás-aktivistaként tüntetéseket szervez helyi ügyekben, és az Orbán-kormány ellen küzd. Barátaival az elmúlt három nap alatt 350 aláírást gyűjtött össze.
- Én is aláírtam - veti közbe Császár.
- Hogy-hogy? - lepődünk meg.
- Elfogadhatatlan az, ami itt zajlik. Ez a Fidesz már nem az a párt, amibe korábban beléptem.
- És Bajnai nem zavarja?
- Csendes, konszolidált volt a kormányzása. Nincs okom pálcát törni felette.