A Munkáspárt mezőtúri kubikosnapi megemlékezése, 2012. szeptember 22.

Szeptember 22-én a Munkáspárt mezőtúri alapszervezete ismét megrendezte a hagyományos kubikosnapi megemlékezést. Az országos elnökséget Fogarasi Zsuzsanna országos alelnök és Bencsik Mihály, a párt megyei elnöke képviselte.
A megnyitót Herceg Antal és Bíró Imre tartotta. A Hagyományőrző Klub műsora után Fogarasi Zsuzsanna mondott emlékező beszédet. Az emlékművet a a Munkáspárt országos, megyei és helyi vezetésén kívül Mezőtúr polgármestere, Herczeg Zsolt (Fidesz) is megkoszorúzta.

"Politikai zsiványság zajlik"

Megjelent: Kanadai Magyar Hírlap, 2012. szeptember 07. péntek, 13:50

Írta: Szemenyei-Kiss Tamás

Hét héttel az 1956-os foradalom 56. évfordulója megünneplése előtt, szeptember első napjaiban, különös – részben az európai közösséget is felháborító – események játszódtak le Budapesten.

Keresztény Magyarország az ókeresztény Örményország ellen?
Safarov, az életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélt „baltás gyilkos” kiadatását követően több európai azeri nagykövetség is fenyegetéseket kapott ismeretlenektől. És bár a magyarországi rendészeti szervek cáfolják a nyugat-európai orgánumokban közzétett híreket, Azerbajdzsán budapesti nagykövetségére is érkeztek üzenetek. – Szám szerint mind a hét követségi alkalmazotthoz névre szóló fenyegetés érkezett, ezért a Belügyminisztérium illetékes hatóságai fokozott védelmet, fegyveres rendőröket rendelt a nagykövetség védelmére. (Szeptember 5-én Németh Zsolt külügyi államtitkár egy rádiós interjúban bevallotta: „Tisztában voltunk azzal, hogy elnöki kegyelmet kaphat az Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov…”)
A keresztény lelkiségét hangsúlyozó Fidesz-KDNP koalíció a kiadatáskor nem vette figyelembe, hogy egy nagyon régi, már a történelmi ókorban is keresztény állammal szemben foglalt állást, mikor a muszlim vallású Azerbajdzsánnak kiadta az emberölés minősített (előre kitervelt, aljas indokokból elkövetett) esetével elítélt katonát, aki tettével ráadásul a rasszizmust is elkövette. Ramil Safarov apja – mikor az azeri állam Szovjetunió tagállama volt – az Azerbajdzsáni Kommunista Párt főtitkáraként tevékenykedett, fia pedig az örmény katonatársa ellen elkövetett gyilkossággal is bizonyítani akarta, hogy a függetlenné vált állam híve.
Orbán Viktor nem létező IMF-követelésre hivatkozik
Orbán Viktor vidéken, úgynevezett kihelyezett frakcióűlésen, Varga Mihály pedig a Fidesz MPSZ közvetlen ellenőrzése alatt álló tv-csatornákon keresztül igyekezett megmagyarázni a lakosságnak, hogy „Magyarország nem kerülheti el az IMF-hitelt” és ha ennek megszorító intézkedések bevezetése lesz az ára, azért nem az Orbán-kormány felel.
Alig múlt el 24 óra, a nyugat-magyarországi Sárváron folyó Fidesz-frakcióülésen a miniszterelnök szeptember 6-án délután újabb bejelentést tett. Orbán szerint elfogadhatatlanok az IMF ajánlásai, ezért a továbbiakban nem hajlandó tárgyalni a nemzetközi szervezettel. A kormányfő elmondása szerint a Nemzetközi Valutaalap rá akarja kényszeríteni a kormányra, hogy nyugdíjcsökkentést, nyugdíjkorhatár-emelést, családipótlék-csökkentést, személyijövedelemadó-emelést, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, a bankadók eltörlését és pénzjuttatásokat óhajt a bankszférának… – „Ezeket a követeléseket Magyarország nem fogadhatja el” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Gyurcsány Ferenc a Klubrádiónak nyilatkozva megjegyezte, hogy a miniszterelnök kijelentései nem tükrözik a valóságot, az országban „politikai zsiványság zajlik, folytatódik az orbáni őrület.”
Több magyarországi politikai elemző úgy véli, hogy az IMF-listának nevezett felsorolás, a Nemzetközi Valutaalap követelése, a Fidesz-pártvezér újabb trükkje.
Szabad Sajtó Alapítvány – a szabad sajtó ellen?
A leírtaknál is rejtélyesebbek azok a teljes egészében még nyilvánosságra nem hozott hírek, melyek szerint az Magyar Szocialista Párthoz közelálló Szabad Sajtó Alapítvány kívánja megvásárolni a svájci Ringier AG tulajdonában lévő Népszabadság napilapot. A kiszivárgott hírek szerint a Szabad Sajtó Alapítvány 1,5 milliárd forintot ajánlott fel a svájci cégnek, melyet 10 év alatt törlesztenének.
A Kanadai Magyar Hírlap (KMH) 2012. szeptember 5-én értesült arról, hogy a Szabad Sajtó Alapítvány szerverén működő internetes újságok 2012. szeptember 30-ig kaptak haladékot arra, hogy ha továbbra is működtetni akarják weboldalaikat, akkor tegyék meg a szükséges intézkedéseket, a jelzett napon ugyanis minden (többnyire baloldali és ellenzéki) weboldal felé megszünteti támogatását, a szervert lekapcsolják.
Csintalan Sándor, a Fidesz MPSZ által működtetett Hír TV egykori műsorvezetője – aki az általa a Ringier AG-nak tett vételi ajánlat nagyságrendjét nem árulta el – kétségbe vonja azt, hogy a Szabad Sajtó Alapítványnak elegendő forrással rendelkezne a Népszabadság megvásárlásához.
„Ha van is az Alapítványnak néhány százmilliója, az nem biztos, hogy elég lesz a napilap megvásárlásához és a majdani működtetéséhez. – Én magam egy demokratikus balközép orgánumot képzelek el, ha úgy tetszik, szociáldemokrata újságot… Ez a lépés hiányzik még az életművemhez” – nyilatkozta a leendő médiacézár.
Szeptember 5-én, a KMH-hoz írott soraiban az egyik érintett főszerkesztő értetlenségét fejezte ki, hogy az Alapítvány miért éppen a demokratikus, baloldali szellemiségű internetes újságokat hozza olyan helyzetbe, hogy a másfél év múlva sorrakerülő országgyűlési választások előtt az egyébként is likviditási problémákkal küszködő orgánumokat némítja el?
Az elmúlt 24 órában ellenzéki újságírói körökben több beszélgetés zajlott le arról is, hogy honnan, milyen forrásból áll a Szabad Sajtó Alapítvány rendelkezésére több százmillió forint?… És ha ennyi pénze van, akkor miért szünteti be az ellenzéki weboldalak eddigi támogatását? (A legutóbbi órákban kapott értesüléseink szerint a Szabad Sajtó Alapítvány már augusztus 27-én meghozta döntését, de az érdekeltekkel nem közölte.) – A Kanadai Magyar Hírlap budapesti tudósítója egyebek mellett arról is információt kapott, hogy augusztus hónapban, határozata meghozatala előtt, tárgyalásokat, egyeztetéseket folytatott a kizárólag Fidesz-tagokból álló, Szalai Annamária vezetésével működő Médiatanáccsal, amely cenzori hivatal hatósági jogköröket gyakorol. – Hasonló helyzetbe került a liberális szellemiségű Népszava napilap is, melynek tulajdonosa a svájci bejegyzésű TGD Intermedia SA szabadulni akar az ellenzékiként megjelenő újságtól.
A „leleplezett” Kuruc.info és a plágium
Az elmúlt huszonnégy óra szenzációi között szerepelt az a fecsegéssel, pótcselekvéssel felérő híranyag is, melyet az Átlátszó.hu internetes újságra hivatkozva gyakorlatilag az összes magyarországi orgánum átvett. – Az önmagukat komolynak nevező orgánumok szerkesztői (ne soroljuk fel mindegyiket!) a szeptemberi hónap vezető cikkeként értékelték, hogy „lelepleződött a Kuruc.info amerikai tulajdonosának kiléte…”
Ezt követően a HVG, az Origo, az Index és még egy sor másik orgánum szó szerint közölte a Kanadai Magyar Hírlap 2012. március 20.-án közzétett cikkét, melyet a KMH „Cyberterroristák – A hungaristák nyiltan szervezkednek Magyarországon” címmel közölt.
Miközben a neonáci sajtó nyomtatott és elektronikus orgánumai zavartalanul jelenthetik meg a propagandaanyagaikat az Orbán-kormány oltalmában – az ellenük kezdeményezett bírósági eljárásokat leállítják – az ellenzéki sajtóorgánumok egymás után szüntetik be működésüket az ellenük irányuló támadások, anyagi nehézségek és a kritikus helyzetbe került lakosság vásárlóerejének csökkenése miatt.
A leírtak mellett nem hallgathatunk arról sem, hogy a magyarországi demokratikus ellenzék összefogásáról szó sem esik… – gyakorlatilag minden ellenzéki párt és azok sajtóorgánumai az esetleges túlélésükre játszanak, nem segítik egymást a közös harcban.
Készülődés a polgárháborúra…
A roma kisebbség és a zsidóság védelmében a dél-magyarországi Pécs városában Roma Gárda alakult 300-400 fővel. – Az önvédelmi szervezet vezetője, Bagó Ferenc („Daflics ezredes”) elmondta, hogy terveik szerint 6-8.000 személyt kívánnak kiképezni, ahol támadás vagy fenyegetés éri a roma, zsidó vagy más, kisebbségben lévő közösségeket ott megjelennek, és fenntartják a rendet addig, amíg meg nem érkeznek a rendőrök. A Roma Gárda vezetője cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy fegyverek vásárlására indítottak volna gyűjtést az egyébként nyomorúságos körölmények között élő cigányok.
A Pécsi Cigányok Egyesülete – a Kanadai Magyar Hírlap budapesti tudósítójához érkezett bejelentések szerint – együttműködési megállapodást kötött más szervezetekkel, többek között a mohácsi kisebbségi önkormányzattal és a Magyar-Cigány Országos Biztonsági Hálózat Béke és Jogvédő Szervezettel. – Jelenleg toborzás folyik az egész országban.

"Inkább lövessenek minket, rokkantakat a Dunába - ha már meg akarnak szabadulni tőlünk!"

Nem tudom, hogy olvasóim között, akad-e olyan merész, bátor, és mondhatni mazochista jellemmel megáldott valaki, aki elolvasta a Fidesz 95 oldalas programját, mellyel 2010-ben kétharmados (az egyharmad, kétharmada) győzelmet arathatott? Bevallom, én sem olvastam el, és most is csak azt tervezem, hogy azokba a részekbe olvasok bele, ami a mostani anyaghoz elengedhetetlenül szükséges.
Ahogy azonban átfutottam az anyagot, a szemem, mindig a következő szófordulatba ütközött: „az elmúlt nyolc év, az elmúlt nyolc év...”. Arra gondoltam, hogy engem nagyon érdekelne, talán lenne rá igény is, hogy végre tisztán lássunk, és a mai történéseket, a 2010-es ígéretekkel. Várom a jelentkezőket!
Addig is, amíg ez elkészül, szeretnék Önökkel egy pár ilyen „mai történést” megosztani.
A címben az áll, Kórozs Lajos nyomán, ugyanis tőle kaptam azokból a hozzá íródott levelekből, véleményekből, megtörtént eseményekből egy csokorra valót, melyeket most a cikkhez felhasználok. Név nélkül teszem közzé ezeket, de az elérhetőségek a szerkesztőségben lesznek.

***
Egy levél, 2011-ből, melyet az 58 éves Ernő írt...
„Bejelentem, hogy ha elveszik a rokkant nyugdíjamat: a Parlament előtt, nagy nyilvánosság előtt öntöm le magam benzinnel és elégetem magam.
Sok felmenőm égett el a vészkorszak idején Auschwitzban, ők is azért, mert bűnbakok voltak, mint mi itt, most: rokkantnyugdíjasok. A „göbbelsi” propagandaáradat, mely bennünket a közvélemény előtt „élősködő” réteggé változtatott – „fasisztoidnak” minősíthető.
Sok az I. és II. csoportba tartozó rokkant, aki még nem kapott végleges státuszt, könnyen kerülhet és (kerül is majd) a rokkant III. kategóriába, mert ott kisebb rokkant-nyugdíjat kell nekik fizetni. S a III. csoportba tartozónak is kevesebb pénz jár, ha 51 % alá sorolódik.
Ez a le nem írt követendő irány 2 éve!
Miután ennek a hazának, amelynek 30 évig adófizetője voltam, nem kellek, s „halálos ítéleteiket” gyávák megnevezni, helyette kódolt okfejtésekbe bonyolódnak: életem feláldozásával fogom kifejezni tiltakozásomat sorstársaimért – kérve közben az emberi méltóság tiszteletben tartását.
Isten Veletek!”
Egy 43 éves nő beteg esete a felülvizsgáló „doktor bácsival”.
Betegünk – aki lehet, akár férfi vagy nő - középkorú. Olyan igazi középkorú, pont negyvenhárom, azaz élete felén, "delén".
Gerincbeteg, akin ez meg is látszik. A betegsége következtében púpos a háta. Ez már nemcsak spondilózis, hanem csőrképződések egyvelege is, és ha oldalra néz, bizony elég jól láthatóan fordulnia is kell. Az egyik térdét is a reumatológia kezeli, mert rendszeresen be szokott dagadni. Emellett magas vérnyomás és krónikus depresszió, kettős diagnózissal: kiújuló közepes depresszió és disztímia, azaz tartós lehangoltság. Érzelmileg erősen megterhelő családi miliő és nagyon negatív önértékelés.
Évente megy felülvizsgálatra, legutóbb 42%, (erre 28.600 Ft járadékot kap). Olyan munkahelyet , ahova fel is veszik, nem talál. Most ismét nagy izgalom, szorongás, mi lesz.
A vizsgálat megnyugtatóan kezdődik. Egy idős doktor bácsihoz kerül. De ami ezután következik...
Először is megropogtatják, megnyomogatják alaposan mindenét, ami fáj.
- Ne szenvedjen kérem! Tessék leguggolni , majd felállni - hangzik a felszólítás.
Betegünk megteszi, majd próbálkozik felemelkedni és az egyik kezét segítségül a földre leteszi - hiszen a térdel is - erre a „doktor bácsi” kirúgja a támaszkodó kezét!
Szerencsétlenül - a súlypontja miatt - az arcára esik. Alig bír felállni. Nem tudja, hogy fehér-e vagy vörös.
Semmi elnézés, vagy valami, folytatódik a vizsgálat.
Aztán már érzi, hogy ég, lángol az arca.
- Mennyit iszik maga? - érkezik a következő „kedves” kérdés.
- Én?
- Egyáltalán, hogy lehet így kinézni? Milyen a megjelenése? - pattognak a kérdések, a szemrehányások.
- Én? (Tessék elhinni, hogy rendesen felöltözve megy oda az ember)
- Szokott tükörbe nézni? Ebben az életkorban... és itt: hosszú szöveg, hogy egy ennyi idősen milyennek kellene lennie, meg mit kellene csinálnia ...... !
- Hogy lehet ilyen elhanyagolt?
Nagyon fájt mindenem, és közben arra gondoltam, hogy tavaly letört elöl a fogam, és nem tudom megcsináltatni, nem jut rá pénz. A gyerekek még tanulnak.
Nem mertem szólni egy szót sem ezzel az elbánással szemben. Arra gondoltam, mi lesz akkor, ha kitesznek.
Azóta megjött az eredmény, 43 %-os vagyok. Minden maradt a régiben - a jövő évi felülvizsgálatig.
Eddig a középkorú nő története.
A következő levél:
„A fiam genetikai betegségben szenved, szervezete nem építi be a B vitamint. Sok műtét van már mögötte, ugyanis, a legsúlyosabb fokozatú csontritkulása van. Most 28 éves, 10 éve 100 %-os rokkant volt. Megalázó vizsgálat után idén csak 46 %-ot kapott, I. és II. fokú vizsgálaton is. Alapbetegsége miatt egyre több baja van, érintett a veséje, pajzsmirigye is.
Beadtuk a keresetet a Munkaügyi Bíróságra is, mert sajnos így elesünk a közgyógy ellátástól is, pedig rengeteg gyógyszert kell szednie, és nagyon drágákat.
A felülvizsgálatnál nem volt olyan testrésze, amit ki ne tekertek volna. Hiába mondta, hogy a két csontkorrekciós műtét óta nem hajlik a térde, az orvos azért csak nyomta, hogy próbálja. Két nap feküdt a vizsgálat után, mert mindene fájt.
Megkérdezték a fiamat, hogy véleménye szerint 10 kg-ot elbír e, mire azt válaszolta, hogy nem tudja. A záróba az került, 10 kg-ot elbír. Soha életében egy kis bevásárlást (1 kg kenyér, meg egy tej) még nem tehetett, alig bír járni, örülünk, ha rövidtávon elgyalogol. A csontjai hamar törnek, így több törése is volt már. Bár ezek a kérdések és kérdésre írt válaszok nem befolyásolják a betegségét, csak az látszik, hogy a beteg nem ember, mindegy mit mond, az ellátást el kell venni tőle.
A fiam értelmes, okos és boldog vagyok, hogy dolgozhat, de igenis segítségre szorul. (Jelenleg számítógép kezelőként dolgozik, de a munkahelyre a négy családtag közül valaki mindig elviszi.)
Húsz évig voltam otthon vele, mert járni sem tudott. Hat nagy műtétje volt, némelyikkel 8 hónapig teljes testét fedő gipszben volt, szóval teljes kiszolgálásra szorult.
Zárószó gyanánt, bár még sajnos, nincs vége...
"Nem csak fegyverekkel lehet egy népet, társadalmi csoportokat vagy tömegeket kiirtani, meggyilkolni. Lehet azt úgy is csinálni, hogy a tisztelt képviselő urak a Parlamentben megnyomják a szavazógombokat.
Tisztelt Képviselő Urak! Miniszterek! Ha már ennyire meg akarnak szabadulni ettől a társadalmi csoporttól, akik a kegyetlen munkába és az ország építésébe belerokkantak, ha ez a tervük velünk, a lassú kínhalál, akkor kérem, pusztán emberségből lövessenek inkább minket a Dunába, gyorsabb és szenvedés mentesebb lenne a halál, és Maguk a kétharmadukkal meg is tehetnék azt."

Fogjon össze a Munkáspárttal mindenki, akinek baja van a kapitalizmussal

A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula 2012. szeptember 8-án Szolnokon ismertette a párt új választási programját a Ságvári körúti piac bejáratánál.
A kezdés előtt többen érdeklődtek a program iránt, illetve megígérték, hogy amikor megkezdődik az ismertetés, visszajönnek meghallgatni azt. Ígéretüket be is tartották. Ugyancsak sokan olvasták érdeklődéssel a párt újságját, A Szabadságot. Thürmer Gyula beszédében összefogást sürgetett, és felvázolta azt a politikai-gazdasági helyzetet, amelybe az ország került az elmúlt húsz évben. A beszédnek pikáns mellékízt adott, hogy a háttérben a Spar nevű szupermarket emblémái voltak láthatók, miközben a szónok a multinacionális vállalatokat bírálta.
– Azért van Magyarország válságban, mert mindent eladtak a külföldieknek - magyarázta a szónok. – Amikor az Európai Unióban baj, nálunk zárják be a gyárakt és bocsátják el az embereket; mi fizetjük meg a németek és a franciák jólétét. Az unió ránk helyezi a terheit. Azt akarják, hogy mi fizessük meg az ő jólétüket.
Thürmer Gyula fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy meg kell mondani az embereknek, hogyan éljenek most. Két éve a választásokon az ország megbuktatta a szocialistákat, egyszerűen azért, mert elegük volt belőlük, hiszen loptak, csaltak, korrumpálódtak.
– Fogjon össze mindenki, akinek baja van a kapitalizmussal – mondta az elnök. – Olyan választási rendszert akarunk, amelyben valamennyi társadalmi réteg küldhet képviselőt, és nem csak kizárólag a tőkések. Amikor válság van, nem szűkíteni kell a demokráciát azzal, hogy a választónak jelentkeznie kell ahhoz, hogy szavazhasson. Olyan parlamentet akarunk, ahol nem milliókat tesznek zsebre a miniszterek. Kapják meg a minimálbér kétszeresét, de ne többet. Azt akarjuk, hogy az internet legyen ingyenes minden fiatalnak, hogy beleszólhasson az ország ügyeibe.
A szónok arra kérte a választókat, hogy megismerve a párt elképzeléseit, támogassák a választási programot. Ma már nem elég panaszkodni, illetve arra várni, hogy majd valami csoda történik. Ha engedjük, hogy belénk rúgjanak, akkor ezt megteszik máskor is, és addig fognak rugdosni bennünket, amíg el nem pusztulunk.
A tájékoztató után lehetőség volt kérdezni, ezt a közönség ki is használta. Akadt, aki azt kérte számon a párton, miképp lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc még szabadlábon van, más az ellenzéki összefogást sürgette.
Délután az elnök és kísérete Tiszaligeten járt a gulyásfesztiválon. A Munkáspárt sátránál árusított könyvekből néhányan vásároltak is, az újságokból és propagandaanyagokból pedig kora délután egy darab sem maradt. Ugyanerre a sorsra jutott a szolnoki párttagok által főzött ízletes gulyás és sör is, amelyet a fesztivál látogatói fogyasztottak el.

A Baloldali Front szolidaritási tüntetése az ecuadori nagykövetség előtt

Ecuador budapesti nagykövetsége előtt tartott szolidaritási tüntetést 2012. szeptember 4-én a Baloldali Front tagsága, kiegészülve az akcióhoz csatlakozó Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete (MIKSZ), a Latin-Amerika Társaság és az ENSZ által elismert nemzetközi szocialista szervezet, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselőivel. A rendezvényen beszédet mondott a Baloldali Front Országos Vezetőségének tagja, Pethő Gábor, majd átadták a résztvevő szervezetek Rafael Correa elnöknek címzett közös levelét Ecuador budapesti nagykövetének. A nagykövet úr örömmel vette át a levelet és válaszában kifejtette, hogy nagyra tartja a fiatal magyar baloldal törekvéseit, illetve ígéretet tett a levél kormánya felé való továbbítására.

 

Pethő Gábor vezetőségi tag beszéde a tüntetésen

Kedves barátaink!
A Baloldali Front nevében köszöntök mindenkit a szolidaritási megmozdulásunkon. Támogatásával és jelenlétével megtisztelt minket a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete és a Latin-Amerika Társaság is, akiknek ezúton köszönöm, hogy csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz.
Azért jöttünk el ma ide, Ecuador budapesti nagykövetsége elé, hogy üdvözöljük Rafael Correa elnök bátor kiállását a szólásszabadság mellett. Az Ecuadori Köztársaság államfője menedékjogot biztosított Julian Assange-nek, a WikiLeaks portál alapítójának, aki elsősorban az amerikai diplomáciai iratok kiszivárogtatásával tette magát a nyugati hatalmak ellenségévé.
Hat év telt el a WikiLeaks alapítása óta, ma már világszerte rengeteg emberhez eljutott a szervezet híre, érdemes hát röviden áttekintenünk a történetét. A szervezet 2006-ban jött létre, elsődleges célja, hogy nyilvánosságra hozzon olyan titkos anyagokat (kormányzati, banki, katonai információk), amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, és amelyek feltárják az olykor csúf igazságot az események hátteréről, okairól. A WikiLeaks tevékenysége a szólásszabadságon alapul, célja, hogy elősegítse a demokrácia erősödését és a korrupció elleni harcot. Forrásaik névtelenek, hiszen gyakran illegális módon jutnak információhoz, és a kiszivárogtatók akár életük is veszélyeztetik. Nem kérnek senkit, hogy adjon ki adatokat, de lehetőséget adnak rá, s a szervezetet segítő újságírók, önkéntesek ellenőrzik, magyarázatokkal látják el a szövegeket. Nem módosítják, csak abban az esetben, ha olyasmit találnak, ami leleplezné a forrásukat.
Julian Assange ausztrál újságírót, a portál alapítóját kezdetben díjakkal tüntették ki, később egyre több ellenséget szerzett. Közzétett anyagokat a a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, amikor egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe, anyagokat közölt a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról, bankokkal kapcsolatos botrányokról, és beszámolt a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről.
2010-ben robbant a WikiLeaks-bomba, amikor az afganisztáni és iraki háború került sorra. Titkosított dokumentumok sora került nyilvánosságra, és az egész világot megrázta a „Collateral Murder”, azaz „Járulékos gyilkosság” című videófelvétel az iraki háborúról. A videón egy harci helikopter fedélzeti ágyújának keresőjén keresztül látható, amint az tüzet nyit egy csoport irakira, köztük ártatlanokra, gyerekekre, és a Reuters két újságírójára is, mint később kiderült. A „tiszta háború” hamis képének lerombolásához nagyban hozzájárult a felvétel, amin nem csak a gyilkosságok látványa sokkoló, hanem a katonák cinikus megjegyzései is. Akkor az információkat egy amerikai katona, Bradley Manning szivárogtatta ki. Már két éve őrizetbe vették, hazaárulással, kémkedéssel, az ellenség segítésével vádolják a fiatalembert. A WikiLeaks ügy eddigi egyetlen letartóztatottját ügyvédje szerint kínozták és megalázták a börtönben, életfogytiglan, vagy akár 150 év börtön is várhat rá.
Szintén ebben az évben elkezdődött a háború a WikiLeaks ellen, az adományozás, anyagi forrásaik, internetes megjelenésük ellehetetlenítésére irányuló kísérletek. Assange ellen Svédországban letartóztatási parancsot adtak ki nemi erőszak gyanújával, amit ő tagad és politikai hátterű támadásnak tart. 2010 év végén önként jelentkezett a londoni rendőrségen, házi őrizetben volt, majd idén nyáron Ecuador londoni nagykövetségére menekült, Rafael Correa elnök pedig menedékjogot adott neki. Assange attól tart, Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ahol akár halálbüntetés is várhatna rá. Aggodalmát világszerte sokan osztják, ahogy Michael Moore és Oliver Stone filmrendezők felhívták rá a figyelmet a New York Times hasábjain: Assange nem akar ellenszegülni a svéd igazságszolgáltatásnak, a svéd hatóságok számára adott volt a lehetőség, hogy az ecuadori követségen hallgassák ki Assange-t, ám más esetekkel ellentétben most nem voltak hajlandóak külföldre utazni. Assange elmenne Svédországba, ha biztosítékot kapna, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak, ilyen biztosítékot azonban nem kapott. Assange egyelőre nem tudja elhagyni Ecuador londoni nagykövetségét a kiadatással kapcsolatos félelme miatt, az angol hatóságok korábban már a nagykövetségbe való behatolással is fenyegetőztek.
A most vázolt történet aligha szorul magyarázatra.
Miért fontos a WikiLeaks, miért döntöttünk úgy, hogy idejövünk köszönetet mondani Ecuadornak, amiért megvédené a szervezet arcát, Julian Assange-t? A WikiLeaks törekvése, a nyitott kormányzás a szólásszabadság és a demokrácia olyan eszménye, amely sokak szemében szálka. Számtalan olyan információ került napvilágra, amely súlyos bűnöket leplezett le, s egyúttal nagy pofont adott a közvéleménynek. Olyan pofont, amely felébreszti az embereket, akiket sötétben akarnak tartani – hogy ismét Stone-t és Moore-t idézzük.
Mi akik itt vagyunk, jelenlétünkkel hitet teszünk a szólásszabadság és a sajtószabadság mellett. Többen kint voltunk az utcákon akkor is, amikor 2003-ban az iraki háború ellen tüntettünk. Most nincs itt akkora tömeg, amekkorát ez az ügy megérdemelne, de világszerte sokan hiszünk ugyanabban az ügyben. Kiállunk Ecuador mellett, mert szembement a nyugati agresszióval, mely boszorkányüldözést indít azok ellen, akik leleplezik többek között az iraki háború borzalmait.
Azért vagyunk ma itt, mert a világ sajtószabadsága válságos helyzetben van. A földgolyón szétszórt embertársaink közül ezt kevesen láthatják olyan tisztán, mint Julian Assange. Általában kormányzati szinteken nem, hogy belátnák a helyzet súlyosságát és kiállnának a szabadság fenntarthatósága mellett, inkább önzően elhatárolódnak tőle és hagyják azt romlani. Az utóbbi hetek történései bár világviszonylatban elszomorítóak, azért mi mégis érezzük, hogy akad egy büszke szereplő. Ez a büszke szereplő az Ecuadori Köztársaság és kormánya, mert történelmi tettet hajtott végre a sajtószabadságért.

 

A Baloldali Front levele Correa ecuadori elnöknek

Őexcellenciája Rafael Vicente Correa Delgado Úrnak, az Ecuadori Köztársaság elnökének, Quito
Tisztelt Elnök úr!
Mi baloldali magyar fiatalok, az Ecuadori Köztársaság és más latin-amerikai országok iránt érdeklődők, 2012. szeptember 4-én eljöttünk az Ecuadori Köztársaság Nagykövetségéhez, hogy szolidaritási demonstrációnkkal és levelünkkel fejezzük köszönetünket Elnök Úrnak, amiért felemelte a szavát a szólásszabadság érdekében.
Az Ecuadori Köztársaság egyedüliként tett nagyon fontos gesztust azzal, hogy menedékjogot biztosított Julian Assange-nak, a WikiLeaks portál alapítójának. A világ haladó erői mind elismerik ezt a gesztust, mert védelmébe veszi a szólásszabadságot a nyugati hatalmak agressziójával szemben.
Az Ecuadori Köztársaság a nemzetközi emberi jogok elveinek megfelelően cselekedett és döntését világszerte üdvözlik mindazok, akiket felháborít az az igazságtalanság, hogy az Egyesült Államok kormánya „high-tech terroristának” nevezi Julian Assange-t, aki nem tett mást, mint leleplezte súlyos bűneik egy részét.
Ecuador védelmébe vette Julian Assange-t, és ezzel a bátor lépéssel példát mutat a világnak: merjünk szembeszállni, merjünk kiállni az igazság mellett.
Tisztelt Elnök úr! Magyarország és a világ haladó erőinek nevében köszönjük, hogy kiállt a korlátlan szólásszabadság mellett.
Budapest, 2012. szeptember 4.
Tisztelettel:
Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség
Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete