A kormányoldal nem tudja megoldani, hogy
április 30-áig minden szempontnak eleget tevő megoldást találjon az
önkényuralmi jelképek tiltására - jelentette ki Orbán Viktor
miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, utalva
arra, hogy az Alkotmánybíróság április végével helyezte hatályon kívül
az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi
rendelkezést.
A kormányfő szerint
emberiesség kérdése, hogy egy ilyen történelmű országban, mint
Magyarország, az áldozatokra való tekintettel nem megengedhető bizonyos
szimbólumok szabad viselete. Ebben a kérdésben azonban a magyar felfogás
összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal, és ezt a problémát meg
kell oldani, alaposan meg kell vitatni, tehát "semmilyen további
alkotmánymódosításra vagy gyors megoldásra sem szükség, sem lehetőség
nincs" - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy európai megoldást kell
találni, ezért kérte a Külügyminisztériumot, szervezzen ennek érdekében
ezzel foglalkozó konferenciákat.
Rámutatott ugyanakkor, nem tudják megoldani, hogy április 30-áig ebben a
nehéz kérdésben minden szempontnak eleget tevő megoldást találjanak,
így lesz egy olyan időszak, amikor már hatályos az Ab döntése, de még
nincs megoldva a probléma.
A múlt hétfőn elfogadott negyedik
alkotmánymódosítást érő bírálatokra reagálva Orbán Viktor kijelentette: a
kormány mindenkit meghallgat, de a magyar nemzeti szuverenitást nem
fogja feladni. Magyarország nem fogadja el azt a helyzetet, hogy már egy
hónapja zajlik egy vita a parlamentben, és "egy nappal a szavazás előtt
idetelefonáljanak nekem Brüsszelből - hívják akárhogy is azt az embert -
vagy valamelyik nagy európai állam fővárosából, és azt mondják,
állítsam le a törvényalkotás folyamatát, és ne szavazzon a magyar
parlament" - nyomatékosította, közölve, hogy ehhez senkinek nincs joga,
és amíg ő a miniszterelnök, ilyen nem is fog megtörténni.
Kitért
a magyar kormányzatot bíráló német rajzfilmre is, és azt mondta,
sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne,
hogy "hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha
ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc
alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai
agymosásnak vessük őket alá".
A hajléktalanság alkotmányos
szabályozásával kapcsolatban úgy fogalmazott: azzal minden normális
ember egyetért Magyarországon, hogy a helyi önkormányzatoknak és a
központi államnak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel
megakadályozhatnak a többi embernek hátrányos, veszélyes magatartásokat.
Hozzátette, az állam és az önkormányzatok több szálláshelyet tartanak
fenn, mint amennyi a hajléktalanok száma.
A család fogalmának új
szabályozását érintve - vagyis hogy a családi kapcsolat alapja a
házasság, illetve a szülő-gyermek viszony - a miniszterelnök úgy fogalt
állást, hogy ez a családdefiníció szélesebb, mint a ma még hatályban
lévő polgári törvénykönyv meghatározása. "Nem szűkülésről van szó, hanem
tágításról" - tette egyértelművé.
Orbán Viktor szólt arról is,
hogy az európai alkotmányossághoz való fontos hozzájárulásnak tartja azt
az új alaptörvényi passzust, amely szerint a véleményszabadság
gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti,
etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett
közösségekhez tartozóknak pedig joguk van a méltóságuk megsértése miatti
igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
A kormányfő elmondta azt
is, hogy a kabinet jövő heti ülésén már tárgyalja azokat a
törvényjavaslatokat, amelyek az elfogadott alkotmánymódosítás alapján
születnek majd meg, az indítványokat pedig haladéktalanul be fogják
nyújtani az Országgyűlésnek.
Kérdésre megjegyezte, ezeket a
szabályokat vizsgálhatja majd az Ab, a testületnek ugyanis az a
hivatása, hogy megvédje az alkotmány szövegét.
A rezsicsökkentés
és az alkotmánymódosítás körüli nemzetközi bírálatok közötti esetleges
összefüggést firtató felvetésre a miniszterelnök azt mondta: a kabinet
nem tudja ezt bizonyítani, de "van fogalmunk arról, hogyan működik az
élet".
