A Népi Gyűlés életről és megélhetésről - határozati javaslatok
Erélyes követelésekkel készülnek a kormány elé állni azon a Népi Gyűlésen, amelyet a Magyar Szociális Fórum rendez vasárnap a fővárosban "az emberéletekbe kerülő politizálásról". Várható követeléseik között szerepel, hogy a kormány azonnal állítsa le azoknak a kilakoltatását, akiknek nincs hová menniük, és vonja vissza a végrehajtóknak adott engedélyt 5050 lakás elárverezéséről március végéig - tudatták a szervezők szombaton a sajtó érdeklődésére.
A határozati tervben szerepel az is, hogy a rendőröket ne vehessék igénybe a kilakoltatásoknál, hanem csak az állampolgárok életének és biztonságának védelmében használhassák fel. Továbbá tegyék a rendőrség kötelességévé olyan elővigyázatossági intézkedések meghozatalát, amelyekkel elkerülhető, hogy kilakoltatásuk közben öngyilkosok legyenek emberek. Követelni készülnek a legszigorúbb hatósági fellépés elrendelését azokkal szemben, akik felelőtlen magatartásukkal, vagy szándékosan embereket kergetnek a halálba - áll a vasárnapi tanácskozás határozat-tervezetéről szóló előzetes tájékoztatásban.
A tervezet javaslatot tartalmaz a hitelkárosultak helyzetének átfogó megoldására, és azonnali követelésekkel áll elő a lakosság rohamos elszegényedésének feltartóztatására, így az alapvető élelmiszerek és az életben maradáshoz szükséges szolgáltatások (villany, gáz, víz) árára vonatkozóan. Kitér a közmunkások helyzetére és a megváltozott munkaképességű személyek megélhetésére.
A szervezők javasolni fogják a gyűlés résztvevőinek, hogy követeljék az ország politikai vezetésétől az Emberi Jogok Egyetemes Törvényéből fakadó kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Állandó bizottságot készülnek felállítani, hogy nyomon kövessék követeléseik teljesítését, és a kormánnyal tárgyaljanak.
Kiadta: MSZF SZK
Budapest, 2012. március 24. szombat
2012. március 27., kedd
Nemzeti Eszközkezelő Alap: ki lesz a kiválasztott a devizahitelesek ügyében?
A Magyar Szociális Fórum csütörtökön arra kérte a kormányt, hogy nevezze meg azokat a személyeket, akik dönteni fognak, melyik devizahiteles maradhat lakbérlőként egykori saját lakásában, és melyik nem. A Szociális Fórum azért tartja szükségesnek a választ erre a kérdésre, mert a kormány keddi döntése alapján az idén mindössze nyolcezren részesülhetnek az eszközkezelő alapból, miközben a meghatározott kritériumoknak megfelelők tömege ennek több mint a tízszerese. Emiatt felmerül a kérdés: ki fogja eldönteni, ki maradhat és ki nem, ki lesz a kiválasztott.
Az MSZF szerint a program - az alap rendelkezésére bocsátott szűkös anyagi források miatt - lehetőséget ad arra, hogy a döntési helyzetben lévők az objektív feltételektől elvonatkoztató önkényes szubjektív szempontok szerint szelektáljanak a rászoruló családok között, azaz a döntéshozók visszaéljenek a helyzetükkel.
Az MSZF további kérdése: miért közpénzből finanszírozzák az idén nyolcezer, 2014-ig pedig további 17 ezer bérlakás állami megvételét, ahelyett, hogy a program költségeit magukkal a hitelezőkkel fizettetnék meg már realizált extraprofitjuk terhére. A Hitelkárosultak ugyanis sohasem tartottak igényt arra, hogy az adófizetők pénzéből orvosolják a bankok csalárd devizahitel-rendszeréből fakadó gondjukat, hanem arra tartottak igényt, hogy annyit kelljen visszafizetniük, amennyit ténylegesen felvettek, a tisztességes banki haszonnal kiegészítve.
Az MSZF arra is választ kért a kormánytól, mi lesz azokkal a közüzemi díjhátralékos családokkal, amelyeket önkormányzati lakásaikból készülnek kilakoltatni anélkül, hogy más lakhatást biztosítanának nekik. Ezeknek az embereknek a gondján csak úgy lehet segíteni, ha munkához juttatják őket és a megélhetésükhöz szükséges bérben részesülnek.
Ezzel kapcsolatban az MSZF azt kérdezi a kormánytól, milyen konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy a bankok végrehajtsák a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodásában foglalt "növekedési paktumot". Hiszen a jelzett megállapodás szövege nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget arra nézve, hogy a bankok növekedési pályára állítsák a magyar nemzetgazdaságot, kivegyék részüket a kormány egy millió új munkahely megteremtésére irányuló programjának megvalósításából, véget vessenek a megélhetési válságnak, és milliók elszegényedésének.
A decemberi megállapodásból - az MSZF szerint - inkább az olvasható ki, hogy a bankok többszörösen csökkenthetik adóbefizetéseiket, különböző jóváírásokkal és elszámolásokkal mentesülhetnek a rájuk rótt terhek nagy része alól.+++
Kiadta: MSZF SZK
Budapest, 2012. március 22. csütörtök
Az MSZF szerint a program - az alap rendelkezésére bocsátott szűkös anyagi források miatt - lehetőséget ad arra, hogy a döntési helyzetben lévők az objektív feltételektől elvonatkoztató önkényes szubjektív szempontok szerint szelektáljanak a rászoruló családok között, azaz a döntéshozók visszaéljenek a helyzetükkel.
Az MSZF további kérdése: miért közpénzből finanszírozzák az idén nyolcezer, 2014-ig pedig további 17 ezer bérlakás állami megvételét, ahelyett, hogy a program költségeit magukkal a hitelezőkkel fizettetnék meg már realizált extraprofitjuk terhére. A Hitelkárosultak ugyanis sohasem tartottak igényt arra, hogy az adófizetők pénzéből orvosolják a bankok csalárd devizahitel-rendszeréből fakadó gondjukat, hanem arra tartottak igényt, hogy annyit kelljen visszafizetniük, amennyit ténylegesen felvettek, a tisztességes banki haszonnal kiegészítve.
Az MSZF arra is választ kért a kormánytól, mi lesz azokkal a közüzemi díjhátralékos családokkal, amelyeket önkormányzati lakásaikból készülnek kilakoltatni anélkül, hogy más lakhatást biztosítanának nekik. Ezeknek az embereknek a gondján csak úgy lehet segíteni, ha munkához juttatják őket és a megélhetésükhöz szükséges bérben részesülnek.
Ezzel kapcsolatban az MSZF azt kérdezi a kormánytól, milyen konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy a bankok végrehajtsák a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodásában foglalt "növekedési paktumot". Hiszen a jelzett megállapodás szövege nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget arra nézve, hogy a bankok növekedési pályára állítsák a magyar nemzetgazdaságot, kivegyék részüket a kormány egy millió új munkahely megteremtésére irányuló programjának megvalósításából, véget vessenek a megélhetési válságnak, és milliók elszegényedésének.
A decemberi megállapodásból - az MSZF szerint - inkább az olvasható ki, hogy a bankok többszörösen csökkenthetik adóbefizetéseiket, különböző jóváírásokkal és elszámolásokkal mentesülhetnek a rájuk rótt terhek nagy része alól.+++
Kiadta: MSZF SZK
Budapest, 2012. március 22. csütörtök
Magyarországon mélyül az egyenlőtlenség és növekszik a szegénység
Magyarországon mélyülnek a társadalmi egyenlőtlenségek, egyidejűleg növekszik a szegénység. Négymillió felé jár azoknak a száma, akik a létminimumnak számító 60 ezer Forint alatt élnek. A középosztálynak is mind nagyobb része küzd elemi megélhetési gondokkal - hívta fel a figyelmet a Magyar Szociális Fórum szerdán Ferge Zsuzsa szociológus egyik elemzésére.
A megélhetési válságról vasárnap Budapesten népi gyűlést tartó MSZF szerint az írásból kitűnik, hogy a legfőbb gond az alacsony foglalkoztatás és jövedelem. Ferge a "Márczius Tizenötödike - A nemzeti kiútkeresés" című alkalmi kiadványban közzé tett cikkében azt
írja, hogy a munkanélküliség a tanulatlanok, a cigányok, a kistelepüléseken élők, valamint a fiatalok között a legnagyobb. Az utóbbiaknak mindössze 20 százaléka tud elhelyezkedni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül 2012-ben Magyarországon mérték a legszűkmarkúbban a munkanélküli járandóságot: három hónapig folyósítják és legfeljebb a minimálbér összegét érheti el. A segélyek összege 25-42 ezer forint között mozoghat. A közmunkások nettó bére teljes munkaidő esetén is 47 ezer forint lehet, a korábbi 60 ezer helyett - írja.
A szociológus szerint fokozódnak az iskolával összefüggő egyenlőtlenségek is. "Hosszú ideje minden korosztály mintegy 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy semmilyen piacképes képzettsége nincs. Többségük funkcionális analfabéta, amikor kilép az életbe. Az új törvények, például a 16 éves korhatár, még távolabbra visznek a tudásalapú társadalom álmától. Az iskolarendszer tartósan képtelen arra, hogy tompítsa a gyerekek között induláskor tapasztalható társadalmi különbségeket. Az OECD-n belül messze nálunk a legerősebb a társadalmi indulás és iskolai eredmény kapcsolata. A tehetetlenség egyik oka az iskolai szegregáció és az ehhez kapcsolódó, nemzetközileg szokatlanul nagymérvű színvonalkülönbség az iskolák között. A hatékonyabb iskola két elengedhetetlen feltétele közül az egyik a kevésbé szelektív, kevésbé tagolt, a tanulók képességei, társadalmi háttere, származása szerint vegyesebb, integráló iskola, a másik feltétel pedig a társadalmilag és szakmailag megbecsült, szuverén és jól fizetett pedagógus. Ezeknek a feltételeknek a megteremtésétől is távolodni látszunk" - áll a cikkben.
Ferge Zuzsa végkövetkeztetése: "Tények alapján állítom, hogy a mélyszegénység és nyomor ma nagyobb Magyarországon, mint amit az ország forrásai indokolnának, a munkaerőpiac és az iskolarendszer torzulásai pedig a hozzánk hasonló fejlettségű és sorsú országoknál
súlyosabbak." A kiutat a korrupció és a nem igazi prioritások miatt elherdálódó központi forrás előteremtésében, a politikai akaratban, és a polgárok szolidaritásában jelöli meg.
Máskülönben "fennáll a veszély, hogy alternatívák hiányában a globális gazdaság olyan lefelé menő spirálba kerül, amelynek motorja a protekcionizmus, a nacionalizmus és a populizmus" - írja véleményekre hivatkozva.+++
Kiadta: MSZFSZK
Budapest, 2012. március 21., szerda
A megélhetési válságról vasárnap Budapesten népi gyűlést tartó MSZF szerint az írásból kitűnik, hogy a legfőbb gond az alacsony foglalkoztatás és jövedelem. Ferge a "Márczius Tizenötödike - A nemzeti kiútkeresés" című alkalmi kiadványban közzé tett cikkében azt
írja, hogy a munkanélküliség a tanulatlanok, a cigányok, a kistelepüléseken élők, valamint a fiatalok között a legnagyobb. Az utóbbiaknak mindössze 20 százaléka tud elhelyezkedni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül 2012-ben Magyarországon mérték a legszűkmarkúbban a munkanélküli járandóságot: három hónapig folyósítják és legfeljebb a minimálbér összegét érheti el. A segélyek összege 25-42 ezer forint között mozoghat. A közmunkások nettó bére teljes munkaidő esetén is 47 ezer forint lehet, a korábbi 60 ezer helyett - írja.
A szociológus szerint fokozódnak az iskolával összefüggő egyenlőtlenségek is. "Hosszú ideje minden korosztály mintegy 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy semmilyen piacképes képzettsége nincs. Többségük funkcionális analfabéta, amikor kilép az életbe. Az új törvények, például a 16 éves korhatár, még távolabbra visznek a tudásalapú társadalom álmától. Az iskolarendszer tartósan képtelen arra, hogy tompítsa a gyerekek között induláskor tapasztalható társadalmi különbségeket. Az OECD-n belül messze nálunk a legerősebb a társadalmi indulás és iskolai eredmény kapcsolata. A tehetetlenség egyik oka az iskolai szegregáció és az ehhez kapcsolódó, nemzetközileg szokatlanul nagymérvű színvonalkülönbség az iskolák között. A hatékonyabb iskola két elengedhetetlen feltétele közül az egyik a kevésbé szelektív, kevésbé tagolt, a tanulók képességei, társadalmi háttere, származása szerint vegyesebb, integráló iskola, a másik feltétel pedig a társadalmilag és szakmailag megbecsült, szuverén és jól fizetett pedagógus. Ezeknek a feltételeknek a megteremtésétől is távolodni látszunk" - áll a cikkben.
Ferge Zuzsa végkövetkeztetése: "Tények alapján állítom, hogy a mélyszegénység és nyomor ma nagyobb Magyarországon, mint amit az ország forrásai indokolnának, a munkaerőpiac és az iskolarendszer torzulásai pedig a hozzánk hasonló fejlettségű és sorsú országoknál
súlyosabbak." A kiutat a korrupció és a nem igazi prioritások miatt elherdálódó központi forrás előteremtésében, a politikai akaratban, és a polgárok szolidaritásában jelöli meg.
Máskülönben "fennáll a veszély, hogy alternatívák hiányában a globális gazdaság olyan lefelé menő spirálba kerül, amelynek motorja a protekcionizmus, a nacionalizmus és a populizmus" - írja véleményekre hivatkozva.+++
Kiadta: MSZFSZK
Budapest, 2012. március 21., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)