2011. május 9., hétfő

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 236.

A cigánykérdést nem lehet a kapitaliz­musban megoldani. Ez a tömör válaszom azoknak, akik mély elvi állásfoglalást sürgetnek tőlünk a gyöngyöspatai esemé­nyek ügyében. Nem azért nem lehet, mert momentán nincs rá pénz. A baj az, hogy a kapitalizmusban nem a társadalom közös érdekei a döntőek, hanem a magántőke ér­dekei. Egy magánvállalatnak nem érdeke, hogy speciális munkahelyeket teremtsen a cigányok számára. A mai magyar tőkés rendszer nem tud, nem akar munkát adni a cigányoknak. Ehelyett a cigánytömegeket megveszi a segélyekkel, vezetőiket pedig az önkormányzatisággal és egyéb látszatintézkedésekkel. A magyar többség ezt eddig elviselte, de mivel a válság miatt a helyzete drámain romlik, nem hajlandó tovább tűrni, hogy munka nélkül is lehet jövedelemhez jutni. Az embereket idegesí­ti egyes cigányközösségek követeiőzése és agresszivitása, valamint a tőkés kormány tehetetlensége a cigányok által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Mi marad? Nos, kinek mi. Politikai ízléstől függően. Képmutatás, emberbarátosodás, „védjük meg a magyart" hangoskodás, hatalmi erődemonstráció, de legfőképpen politikai tili-toli. De nézzük sorjában!
Európa: vérlázító képmutatás
Európa eljátssza a cigányok emberbarátját, csak éppen pénzt nem ad. A cigánykérdés nem érdekli az Európai Uniót. A cigány­ság állítólagos emberi jogait azok az or­szágok követelik a leghangosabban, ahol soha a büdös életben nem éltek cigányok, és a cigány szó is legfeljebb Johann Strauss operettjéből ismert. Ilyen mondjuk Luxem­burg. Pénzt viszont ők sem adnak. Ahol ismerős a cigánykérdés, mondjuk Francia­országban, ott meg kitoloncolnak, lezárják a határt, a schengenit, meg mindegyiket.
Jobbik: elég egy-két zaftos verekedés
A Jobbik rátalált a cigányügyre, s eb­ből csinált magának parlamenti helyeket. Na, nem a cigányok vitték be őket a par­lamentbe, hálából azért, mert megoldást találtak a bajaikra. Nem, erről szó sincs. A Jobbikot azok a magyarok vitték be a par­lamentbe, akiknek elegük van a cigányok­ból. A Jobbik nem tudja a megoldást, de nem is kell tudnia. „Magasan kvalifikált" választóinak elég a fenyegetőzés, és egy-­két zaftos verekedés. A Jobbik igazi ereje azonban a politikai rendszer gyengesége. Abszurd, mi? A Jobbik pontosan tudja, hogy a mostani rendszer nem őket tekinti fő ellenségének, hanem a kommunistákat. A Jobbiknak tökéletesen jó a kapitaliz­mus, nem akarja leváltani. A kommunis­ták viszont igen. A Jobbik egyre pofátlanabbul visszaél a polgári demokráciával, a többiek meg tűrik. Teszik ezt azért, mert a Jobbik akciói elvonják a figyelmet arról, amit a tőkés rendszer nem tud megoldani: a 1,5 millió munkanélküliről, a 3-4 millió nyomorban élőről, a sokszázezer eladóso­dottról, meg hasonló „apróságokról".
Szocliberális undormány
A cigányügy nagy haszonélvezői a li­berálisok és a szocialisták. A cigányok sorsa őket sem izgatja. Merőben másról van szó! A cigányszavazók egy részét mindig meg lehet venni. Aztán lehet a társadalmat manipulálni, elhitetni, hogy jönnek a fasiszták, akik bántják a cigányo­kat, és legfőképpen a zsidókat. A zsidókat a mai Magyarországon valójában senki sem fenyegeti, sőt! A cigányügy, amióta Obama kedvenc témájaként jelölte meg, nagyon trendi. Erre jó pénzeket lehet le­nyúlni amerikai és EU-s forrásokból. A pénzből kell venni párezer plüssmacit a cigány gyerekeknek, adni kell a cigányér­telmiség párszáz hangadójának, a többiből lehet biztosítani a liberális-szocialista em­berjogi védők „szolid" polgári életszínvo­nalát.
Orbán-kormány: nem húzunk ujjat a tőkével
Az Orbán-csapatnak hálátlan szerep jut az egészben. A cigányok munkába állítását négy év alatt akkor sem lehetne megoldani, ha milliárdokat költenének közmunkára. De nem is költenek, mert az csak a költségvetésből mehetne, a hiány növeléséért pedig az - egyébként nagyon cigánybarát - IMF és EU leharapná Orbán fejét. A rendőrséggel szétverethetné az összes verekedőt, cigányostól és gárdástól, de akkor meg az Európai Parlament, meg Obama liberális környezete köteked­ne, mint ahogyan tették a médiatörvény és az új alkotmány esetében. Ha pénz kell a cigánykérdésre, megadóztathatnák a gazdagokat, felszámolhatnák az összes polgárőr-, meg őrző-védő kft-t, de akkor a tőkével húznának ujjat. Ez eszük ágában sincs. Ez a baj!
Lehet megoldás!
Váltsuk le a tőkések uralmát, és teremtsünk új, közösségi társadalmat! Ez a megoldás. Ha gyárak a közösség tulajdonában van­nak, akkor lehet tömegével olyan mun­kákat teremteni, amelyeket a cigányok is képesek elvégezni. Ma nem a közösség érdeke számít, hanem a magántőkésé. De addig is, amíg nincs közösségi társadalom, én a kormány helyében azt mondanám: ül­jünk le, a pártok is, az egész társadalom is! Nevezzük nevén a gyereket! Mondjuk ki, hogy a cigányok munkanélkülisége nem ugyanaz a probléma, mint a többieké, ezért más-más módszerek kellenek. Mondjuk ki, hogy van cigánybűnözés is, magyar bűnözés is, csak a megoldás nem ugyan­az. Mondjuk ki, hogy a magyar családokat több gyermek vállalására kell ösztönözni, a cigánycsaládokat pedig egy saját munkával eltartható családmodell kialakítására. Én a magam részéről a cigányönkormányzatok politikai szerepét megszüntetném. Sokba kerül, fölösleges, csak arra jó, hogy a két nagy párt cigányholdudvara eléldegéljen belőle. A cigánynak nem lesz attól munká­ja, ha a képviselőinek mobiltelefonját az ál­lam fizeti. Az EU-nak világosan megmon­danám: vagy adnak pénzt, vagy rövidesen nem csak az afrikai és ázsai bevándorlók fognak megoldhatatlan gondot jelenteni, de a cigányprobléma is elönti az EU-t.