Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Legutóbb 2012 augusztusában – bár a választópolgárok többségével nincs levelező viszonyban – üzenet, tájékoztatás érkezett Öntől több munkatársunk címére, Magyarországon és Kanadában. Több milliós példányszámban, a családtagoknak külön-külön is elküldött, az Ön színes fényképével „díszített” levelek mindegyikén olvashatók voltak azok az adatok, melyeket a tervezett, előzetes regisztráció alkalmával az Ön hatóságai majd ismételten rögzíteni fognak 2014-ben – feltételezve azt, hogy a Fidesz-KDNP koalíciós kormány addig még hivatalban marad.
A következő levele is oda kerül, ahová való – a szemétkosárba.
Ön nem csak az Európai Unió és az IMF ellen vív „szabadságharcot”, hanem ellenünk, a szavazópolgárok ellen is.
Amint az ismert, ezek a kéretlen levelek jeletős mértékben megterhelték az ország költségvetését, azokat a kormányzati, közigazgatási hivatalokat – a Magyar Posta munkatársait is! – melyek akarva-akaratlanul közreműködői ennek az egyoldalú, zaklatással is felérő levelezésnek.
Tisztelt Orbán Viktor Úr!
Kérjük, mint kormányfő, felelős politikus, és mint választópolgár honfitársunk adjon magyarázatot arra, hogy ha hivatali idejében immár hagyományos módon levelezés útján szólít meg bennünket és az Ön által hasznosnak tartott ötleteivel, vízióival zavarja magánéletünket – és levelei tartalmazzák a mi regisztrációs adatainkat – akkor miért lesz szüksége újabb regisztrációra 2014-ben?
Magyarország még életben lévő lakosai, és az Ön hivatali ideje alatt eddig elmenekült 200 ezer honfitársunk megtapasztalhatták, hogy a nemzeti konzultáció álarca mögött az ország miniszterelnöke rendeleti úton kormányoz – hasonlóan a háborús évek politikai vezetőihez – nos, ha így van, akkor miért nevezi e kéretlen leveleket „nemzeti konzultációnak”?
Ön a mi gyermekeinktől elvett pénzből nevelte fel a gyermekeit, hiszen választott szakmájában, hivatásában Ön egyetlen napot sem dolgozott, immár több mint húsz éve tiszteletdíjakból és a politikusoknak megszavazott illetményekből él – a munkával megkeresett jövedelméből aligha lett volna képes eltartani családját. Kénytelenek vagyunk e témát is a szemére lobbantani, hiszen mi, a választópolgárok, 40-50-60 ezer forintból vegetálunk és nem öt gyermeket, hanem egyetlen egyet is csak lemondások árán vagyunk képesek etetni, ruházni, iskolába járatni.
Ne szóljon bele a magánéletünkbe – abba, hogy hány gyermeket szüljenek az anyák – hiszen a teherviselés (melyre folytonosan hivatkozik) nem azonos az Ön és cinkosai teherviselésével.
Ne panaszkodjon kül- és belföldön a nehézségeire, arra, hogy „nehéz kormányozni egy olyan országot, melyben tízmillió szabadságharcos él”. – Mi nem óhajtunk „szabadságharcosok” lenni. Főleg nem az Ön vezetése alatt.
Mint az Európai Unió tagállamának lakosai, demokratikus viszonyok között kívánunk élni, hasonló életszínvonalon és az EU-tagállamok számára biztosított szabadságjogokkal rendelkező jogállamban.
Szemenyei-Kiss Tamás
újságíró, Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése