Több mint fél milliárd forintba került, hogy Orbán Viktor elküldje két év alatt a hetedik levelét a magyar választókorú polgároknak. Havasi Bertalan lapunkat arról tájékoztatta: "az emberek Munkahelyvédelmi Akcióról történő tájékoztatásának költsége 584 millió 921 ezer forint, amely tartalmazza a levelek megszemélyesítésével, a postai küldemények összeállításával, a borítékok nyomdai előállításával és a címzettek részére való soron kívüli megküldésével összefüggésben felmerülő költségeket".
Kérdés csak, megéri-e az adóforintokat a miniszterelnöki levél. Mint arra a Ténytár blog is felhívta a figyelmet, noha a tájékoztató mellé csatolt személyes hangvételű kormányfői üzenet meglehetősen rövidke (három mondat), mégis hemzseg a hazugságoktól.
"Az elmúlt két évben mi magyarok sikeresen szálltunk szembe az európai válsággal."
Míg Európa nagyobb része szigorú költségvetési fegyelmet, strukturális reformokat és célzott, a növekedést ösztönző beruházásokat szorgalmazott, addig a magyar kormány bevallottan az úgynevezett "unortodox" megoldásokat választotta a válság leküzdéséhez. Nem nagy sikerrel, hiszen az uniós átlagnál jobban sújtja hazánkat a recesszió, a magas infláció, a csökkenő reálbérek és foglalkoztatás a versenyszférában, a növekvő munkanélküliség, az egyre több kivándorló, a csökkenő működőtőke-beáramlás, a magas jegybanki kamatláb, a növekvő adóterhek a kkv szektorban, valamint a növekvő adóék. Eközben az ország kockázati és befektetői megítélése változatlanul rossz, az utóbbi két évben ráadásul tovább romlott. Legfőképp azért - mint Sólyom László volt államfő fogalmazott - mert noha "az eurózóna országai is alkalmaznak szokatlan módszereket, kierőszakolnak áldozatokat, de nem rombolták le alkotmányos rendszerüket", ellentétben a magyar kormánnyal.
"Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket..."
Legalábbis egy részüket - emlékeztetett a Ténytár blog, mely szerint a kabinet intézkedései kizárólag a jobb módú, kevésbé rászoruló devizahiteleseken segíthettek, hiszen elsősorban nekik kedvezett az árfolyamgát és a végtörlesztés. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő hitelesek azonban ezekkel az lehetőségekkel nem tudtak élni, rajtuk a Nemzeti Eszközkezelő segíthetett volna, amelyről sokáig semmit sem lehetett hallani, majd egyéves késéssel, nagy nehézségek és a bejelentéshez képest lényegi eltérésekkel ugyan megalakult, de az elmúlt hat hónapos tevékenysége totális kudarcként értékelhető. A rászoruló devizahiteleseken lenne hivatott segíteni az ócsai lakópark is, ám erről a kabinet időközben szintén megfeledkezett.
"Befagyasztottuk a rezsiköltségeket"
Noha már több mint egy éve, a Széll Kálmán terv tavaly márciusi ismertetésekor megígérte a kormány, hogy 2011. július 1-éig "kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit", azóta egyetlen lépést sem tettek ezért, törvényjavaslatot sem hoztak nyilvánosságra. Ellenben a fűtési, világítási kiadások 2011-ben 5,9 százalékkal növekedtek, a gázszámla 5,6 százalékkal emelkedett, a távfűtés ára pedig 7,6 százalékkal nőtt. Mindezekhez képest az áramár 3,4 százalékos és vízdíjak 4,3 százalékos emelése "semmiségnek" mondható - emlékeztetett a Ténytár. 2011-ben ráadásul a közműdíjak és a közös költség (az összes háztartási kiadás 4,6 százaléka) 6,4 százalékkal emelkedett, a csatornadíj 10,1 százalékkal, a szemétszállítás és a közös költség pedig 6,2-6,3 százalékkal kerültek többe tavaly, mint 2010-ben.
"Jelentősen emeltük a minimálbért"
Első lépésben valóban 78, majd 93 ezer forintra emelték a minimálbér összegét, ám eközben az adójóváírást, illetve a minimálbér adómentességét kivezették. Ráadásul a kikényszerített minimálbér-emelés épp csak arra volt elegendő, hogy ellensúlyozzák az egykulcsos adóból és a jóváírás kivezetéséből származó nettó bércsökkenést az alacsonyabb jövedelműek körében.
"Csökkentettük az államadósságot"
Noha az utolsó negyedéves adatok szerint 253 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot a forint erősödése az idei első két félévben, ez az állítás az utóbbi két évben csak mostani időszakra igaz. A csökkenés mértéke ráadásul nincs arányban az Orbán-kormány által einstandolt 3000 milliárdos magán-nyugdíjvagyonnal, "amelynek legnagyobb részét kormányunk mostanra sikeresen eltapsolta" - emlékeztetett a Ténytár.
"Ma már Európa is elismeri, hogy Magyarország jobban teljesít, mint a legtöbb európai állam."
A legfrissebb adatok szerint az európai államok sereghajtói között vagyunk a gazdasági teljesítmény szempontjából (is). A régió országai (Csehországot leszámítva) mind jobban teljesítenek nálunk, arról már nem is beszélve, hogy Németország és Franciaország még a vártnál is jobb eredményt ért el. A recesszió mellett az egész unióban nálunk a legnagyobb az infláció.
NÉPSZAVA-információ /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése