Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 287.

Előttünk a világ?

Na, végre! Megnyílt előttünk a világ! Most már tudom, hogy miért volt érdemes belépni
az Európai Unióba. A kezdeti korlátozások zöme már a múlté, most már mehetek. Már
mint, mehetek dolgozni az EU-ba. Példának okáért mehetek eladónak a pandorfi outlet-
üzletekbe. Óváriak előnyben, mert közel is van, meg egy kis német is ragadt már rájuk.
A kevésbé szerencsések mehetnek nickelsdorfi benzinkúthoz. Na, nem mindenesnek,
mert azt a horvátok, törökök, bosnyákok végzik, hanem egyenesen kiszolgálónak. Nem
nagy karrier, de valahol el kell kezdeni szép, új életünket. Az igazán jó pénz beljebb
van, Bécsben, meg az alpesi osztrák luxusüdülőkben. Nyugis hely, ismerősök nincsenek.
Magyarok ide nem nagyon jönnek üdülni, aki meg jön, az meg úgysem gondolja, hogy
egy nemzet tagjai vagyunk. Itt aztán minden lehetsz. Pincér, szakács, bárzenész, ezek
mind a jobbik dolgok. Versenytől nem kell félni, mert a horvátokat, szerbeket, románokat
csak az aljamunkára veszik fel, takarítónak, szobalánynak. Némi konkurencia azért akad,
mert itt vannak az erdélyi magyarok. Ők sem főznek rosszabbul, a zenéhez is értenek, de
kevesebb pénzzel is beérik. Egy szóval, éljen az EU! Előttünk a világ! Tényleg előttünk a
világ?

Temetjük a jövőt

A katolikus egyház támadásban van. Meg kell erősíteni a nyugati világ katolikus
gyökereit, le kell küzdeni a katolikus egyház ellen támadó új egyházakat és szektákat.
Harcolni kell a liberalizmus olyan megnyilvánulásai ellen, mint a homoszexualitás,
az abortusz elfogadása, sőt háborút kell folytatni az óvszerek használata ellen is. Nem
akarom védeni a katolikus egyházat, de azt mondom: érthető a szándékuk. A történelem
során sokat adtak az emberiségnek, és sok jót tesznek ma is. A világ viszont tele van
szeméttel, álprófétákkal. Tehát Róma teszi azt, ami a dolga.
Más kérdés, hogy mit tesznek a nemzeti kormányok. Ellenzik? Támogatják? Megtűrik?
A mostani magyar kormány világos és egyértelmű fordulatot vett a katolikus egyház
szándékainak támogatására. A rendszerváltás utáni nagy kiegyezést a Vatikánnal
ugyan nem ők csinálták, hanem 1995-ben még a Horn-kormány. A mostani kormány
legszívesebben államvallássá nyilvánítaná a katolicizmust, de ezt még sem illik.
Annak idején az ellenreformáció nem végzett százszázalékos munkát, maradtak meg
reformátusok is, evangélikusok is, nem is beszélve a zsidó egyházról. De, ha már
államvallás nem lehet, legalább a hittant nyomatják az iskolákban, sőt az iskolát is
odaadják a papoknak. Ilyen-olyan csatornákon megy a közpénz az egyháznak.
Nem jó dolog ez! Nem csak azért, mert nem mindenki hivő. Azért sem jó, mert nem
segíti a mi versenyképességünket a civilizációk nagy küzdelmében. A kereszténység az
egyént helyezi középpontba. A kapitalizmusnak ez jó, mert az egyén magántulajdonát
tekinti alapvetőnek. A kínai, az iszlám és más kultúrák a közösségnek több teret adnak.
A katolicizmus előbb vagy utóbb, de mindent katolikussá akar tenni, a kínai, az iszlám
civilizációk megengedőbbek, megtűrnek más kultúrákat maguk mellett. A katolikus
felfogás és a hozzá kapcsolódó polgári élet a pénzt elsődlegesnek tartja, más vallások,
más civilizációk a tudást, a tanulást tekintik megőrzendő értéknek. Nos, ha élni akarunk,
ha versenyezni akarunk a világban, a civilizációs bezárkózás, az újabb ellenreformációk
és vallásháborúk helyett nyitottnak kellene lennünk más értékek befogadására. Kulturális
sokszínűségre kellene törekednünk, ami nem ugyanaz, mint a liberalizmus. Ha nem ezt
tesszük, félő, hogy a múltat sikerrel fogjuk építeni, de eltemetjük a jövőt.

Bontsuk le Eötvös szobrát (is)!

Eötvös József 1867 után a tőkés Magyarország vallás- és közoktatási minisztere volt.
Ma nem lehetne az. Lehetne-e miniszter az, aki olyan sületlenségeket hirdet, mint hogy
a népoktatás a társadalmi haladás, a gazdasági és politikai fejlődés, az alkotmányosság
és a jogegyenlőség elengedhetetlen feltétele? Hogy mondhatná ma egy miniszter olyat,
hogy meg kell őrizni a tanodák függetlenségét a pártoktól, a vallásoktatást elkülöníteni
és a többi tárgy tanításában a felekezeti szempontokat mellőzni? Hogy lehet olyat
mondani, hogy tanításra való alkalmasság kritériuma nem a felekezeti hovatartozás,
hanem a pedagógiai képességek birtoklása? Na és ez! „Mielőtt társadalmi és politicus
helyzetünkben a nagy haladást remélhetjük, nagy haladást kell tennünk a civilisatióban.
Ennek emelése a fő dolog. A többi játék.” Szörnyű! Nem és nem! Bontsuk le az Eötvös-
szobrot! Azt is!