Felelősségünk
Az athéni utcákon rendre százezrek tüntetnek. A hatalom most a kormány
átszervezésével próbálkozik. Később jönnek az előrehozott választások.
Még azt is kijelentették, hogy minden eszközzel megpróbálkoznak, de
katonai diktatúra nem lesz. Legalábbis most. Még nincs rá szükség. De
holnap? Ki tudja, talán igen, talán nem. A kommunisták segítségével
önvédelmi bizottságok jönnek létre az üzemekben, sőt a lakónegyedekben.
Az ott élők, az ott dolgozók képviselőiből szerveződnek. Ma még a helyi
vagy munkahelyi feladatokra vállalkoznak. De holnap? Egy párhuzamos
hatalmi intézmény a tőkés parlamenttel, netán a kormánnyal szemben?
Talán igen, talán nem.
Forradalommá érlelődik-e a görög munkásság, a görög dolgozók harca? Nem
tudjuk. Mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy vörös zászló kerül-e az
Akropoliszra vagy az európai munkásság első 21. századi nagyszerű
küzdelmét elnyomja-e az európai tőke. Követik-e a görögöket az olasz
dolgozók? S Európa legszervezettebb munkássága, a német kilép-e a
kispolgári jólét elvesztése miatti siránkozásából, és elzavarja-e a
német burzsoáziát?
Mire lesz ereje az európai nagytőkének? Politikai trükkökre,
kormánycserékre, a dolgozók manipulálására? Szabadjára engedik-e a
szélsőjobboldalt, a mai kor fasisztáit? Indít-e háborút a nagytőke, hogy
levezesse az otthoni feszültségeket? Megtámadják-e Belaruszt, vagy
éppenséggel Iránt?
Miért hangoztatja a NATO főtitkára, hogy a NATO a válságok rendezésére
született, és nem arra, hogy a válságban feloszoljon? Miért jelenti ki
Németh Zsolt, a Fidesz egyik legbefolyásosabb személyisége az USA-ban,
hogy alapvető érdekünk az USA és a NATO európai katonai jelenléte? Mire
készülnek a NATO és az USA vezetői a hátunk mögött, a dolgozó népek háta
mögött?
Egységes lesz-e az európai tőke? Ma még minden családi fotón
mosolyognak. De holnap? Mi van, ha nem Görögország esik ki az euróból,
hanem Németország lép ki onnan? Ő megteheti, ő az erős, a legerősebb. Mi
lesz, ha Európa irányítását az eddigi német—francia páros helyett egy
régi-új konstrukció, a német-orosz szövetség veszi át? Ha az európai és
az orosz tőkét már nem csak az Északi Áramlat köti össze, hanem a világ
újrafelosztásához fűződő közös vagy hasonló érdekek?
Ma mindez még kérdés. De a kérdés önmagában is jelzi, hogy valami
változik. Valami? Nem! Minden! A válaszok lassan összerendeződnek. A
dolgok logikája miatt a hatalom kérdése nem maradhat sokáig
megválaszolatlan, sőt bizonytalanság sem lehet.
Kié a hatalom?
Akárhogyan is nézzük, Görögországban egyre inkább az a kérdés: kié a
hatalom? A görög munkásság pedig már ma azt kérdezi a kommunista
párttól, hogy ti mit tennétek, ha tiétek lenne a hatalom?
Ez a kérdés ma még nálunk furcsán hangzik. De holnap, ha az EU vagy az
euró összeomlik? Ha ugyanezt fogja kérdezni tőlünk a magyar dolgozók
széles tábora? Eljön-e holnap vagy holnap után ez az idő? Nem tudjuk.
Talán igen, talán nem. Van-e okunk hurráoptimizmusra? Nincs! Szükségünk
van-e éberségre, szükségünk van-e arra, hogy készüljünk egy új
helyzetre? Olyan helyzetre, amikor mi jövünk? Igen, feltétlenül! A
programunk, a dolgozóknak adandó válaszunk már formálódik. Vitatjuk az
Új Program irányelveit, és lassan a végére érünk. Mi is azt mondjuk,
amit a görögök. Ha jobban akarsz élni, sőt, ha egyáltalán élni akarsz,
egy út van: leváltani a tőkések hatalmát, új közösségi társadalmat
teremteni. Ez világos válasz! Nem azt mondjuk, hogy változtassuk meg
egyik vagy másik törvényt, váltsuk le a Fideszt és hozzuk helyébe az
MSZP-t. Nem, ez nem a mi válaszunk. Mi azt sem mondjuk, hogy találjunk
ki új szervezeteket, új pártokat, amelyek új jelszavakkal ugyanabba a
kapitalizmusba vezetnék az embereket. Mi azt mondjuk: le a tőke, le a
pénz uralmával! Előre a dolgozók hatalmáért!
Nem tudjuk, hogy mindez bekövet- kezik-e. De tudjuk: bekövetkezhet!
Tőlünk egy dolog függ: felkészíteni a pártot, felkészíteni önmagunkat!
Az ismert kicsi feladatokat a történelmi perc formálja naggyá. Félre
tenni a kicsinyes vitákat, egységes vezetést teremteni minden megyében!
Előfizetni A Szabadságot, nem egy-két példánnyal többet, hanem néhány
százzal, majd néhány ezerrel! Gyors ütemben fiatalítani és
korszerűsíteni! Ha ezt megtesszük, a forradalom nem ér bennünket
váratlanul. Tudni fogjuk, hogy mi a dolgunk, és tesszük is. Ha nem -
nos, ilyen választ mi nem adhatunk -, ilyen alternatíva nem lehet! Ez a
mi felelősségünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése