Egyiptom: még nincs vége!
Az ilyen dolgok intézésének megvan a maguk receptje. Az első világháború vége felé Oroszországban a népeknek már nagyon elegük volt a háborúból, a nyomorból, és a cárból is. Nem a cárt váltották le rögtön, csak a minisztereit. Az újak nagyon forradalmárok és nagyon népiesek voltak, legalább is szavakban. De ez sem volt elég. Akkor jött a vezéráldozat, amikor a cárnak is mennie kellett, csak azért, hogy ne a tömegeké legyen a Téli Palota. Nos, a trükk csak ideig-óráig jött be, mert a végén győzött a forradalom, az igazi forradalom. Miért mondom mindezt? Azért, hogy az egyiptomi ügyekben ne annak higgyünk, amit láttatni akarnak velünk, hanem annak, amit valóban látunk! Hetek óta nyilvánvaló volt, hogy Mubarak egyiptomi elnöknek távoznia kell. Tudta az utca népe, tudta az ellenzék, tudta ő maga is, és tudták az amerikaiak is. Miért húzódott mégis ennyi ideig? Nos, azért, mert az amerikaiaknak meg kellett találniuk az utódot. Képzeld el, hogy ha nem ők találják meg, hanem, mondjuk, a spontán utcai megmozdulások felszínre hoznak egy új karizmatikus, és nem utolsó sorban forradalmi vezetőt! Amerika ezt nyilván nem akarta. Omar Szulejman nem forradalmár, ő a titkosszolgálat főnöke, s mint ilyen nyilván az amerikaiak barátja. Az erős emberről, a hadügyminiszterről se lehet feltételezni, hogy más lenne. Ez az álforradalmárok időszaka. A vezéráldozat megvolt, de a forradalom még nem győzött. Még nincs vége! Legalább is reméljük, hogy nincs vége.
Megregulázott miniszterekApropó, erről jut eszembe! De azért, nagyon kérlek, ne találj semmilyen párhuzamot! Persze, az igaz, hogy az utca népe nálunk is nagyon elégedetlen, de az utcára még nem megy. Egyelőre! Hidd el, jól tudják ezt szeretett kormányunk köreiben is. Mindjárt léptek is, és az, amit tettek, jó. Elveszik Lázár János nagy Audiját. Persze, kap majd egy másik autót, más márkájút, mert ide-oda kell utazgatnia a főváros és Hódmezővásárhely között. Szerintem egyszerűbb lenne, ha egy valaki lenne a polgármester, és más valaki a frakcióvezető. Olvasom azt is, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megregulázza a minisztereket. Felére csökkentik a politikai vezetők jelenleg évi 40 napos szabadságát. Ez is nagyszerű! Egy a baj ezekkel az intézkedésekkel: kevés ahhoz, hogy az egyelőre még lappangó, de hamarosan felszínre kerülő népi elégedetlenséget kezelje. Jobb, ha tőlem tudják, az embereket nem az Audi meg a miniszteri szabadság izgatja. Az viszont igen, hogy februárban ezrekkel csökkent az amúgy se nagy fizetés, drágább a gáz, jönnek a „Fidesz-reformok”.
A rántott hús
Nem is olyan régen volt. Húsz vagy huszonöt éve. A Baross utcai házban, ahol laktunk, vasárnap délelőtt mindig lehetett érezni, hogy hol főznek húslevest, hol sütnek rántott húst. Ez olyan szabványmenü volt, és jó is volt. Szerettük. Éreztük a húsleves és a rántott hús illatát. Nem a zsír szagát, amivel anyám is sütött, hanem a hús illatát. Akkoriban illata volt a húsnak. Ma nincs. Lehet, hogy az, amit eszünk, megfelel az EU-szabványoknak, de hogy íztelen, szagtalan, az hétszentség. Azért esszük, mert ezt lehet kapni. Nehogy azt gondold, hogy az, amit drágábban adnak drágább üzletekben, az jobb. Lehet, hogy sárgább a csirke, de az sem látott tanyát, arra mérget vehetsz. De már a liszt sem a régi, a túróból nem lehet túros lepényt sütni. A gázzal meg lassanként nem lehet sütni, mert ravaszul úgy emelik a gáz árát, hogy hígítva adják nekünk. Tudom, a régi rántott húst nem lehet visszahozni, talán nem is kell. De miért ne ehetnék ma is olyan húst, aminek íze és illata is van? Miért ne lehetne olyan jövőnk, amit nem a multik diktálnak?
A mi jövőnk
Sokan kérdeznek bennünket manapság: mi a ti jövőtök, van-e perspektívátok? Ez már jó jel. Sokan kíváncsiak ránk, még bizonytalanok, de kíváncsiak. Van perspektívánk rövidtávon is, és főleg hosszú távon. Ma Magyarországon a helyzet nagyon nehéz. A szegénység, a munkanélküliség, a kilátástalanság milliókat érint. A Fidesz azzal nyerte meg a választásokat, hogy azt mondta, amit az emberek hallani akartak. A többség egyelőre hisz a kormánynak, de sokan kezdik látni, hogy megint a kisember jár rosszul. A gazdagok nem akarnak fizetni, és kérdéses, hogy a Fidesz rá tudja-e őket kényszeríteni. A 16 százalékos személyi jövedelemadó a szegényebb rétegeknek rossz, és ez még csak a kezdet. Sokan értik már, hogy nem várhatnak baloldali programot egy jobboldali párttól. De ami ennél is fontosabb, s ez a jövőt illeti: az a társadalom, amely csak a pénzre, a profitra koncentrál, halálra van ítélve. A tőke miatt megoldhatatlan az emberiség, az emberi környezet megmentése. Olyan társadalomra van szükség, ahol nem a pénz, nem a profit a lényeg, hanem az ember, annak szükségletei. Ennek képviselői mi vagyunk. Ezért van jövőnk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése