Ki a modern, ki a demokratikus?
A venezuelai választások nem sok visszhangot váltottak ki a magyar tőkés médiában. Miért is kellene? Elvégre Venezuela egy elmaradott, antidemokratikus ország, szép hazánk pedig, mint tudjuk, a modernség és a demokrácia fellegvára.
Eszembe jutott, hogy a caracasi repülőtéren a venezuelai utazók zöme három különleges kapun lépte át a határt, ahol senki sem volt, csak a technika. Az automatikus útlevél-ellenőrzést most vezetik be néhány nyugat-európai repülőtéren. Ferihegyen legfeljebb álom. A bolivári államban már megvan. Aztán hallgatom az Országos Választási Iroda főnökét, aki elmondja, hogy nálunk, a demokrácia földjén hány tonna papírt használnak fel az önkormányzati választáson, meg milyen melós este összeszámolni a szavazólapokat. Bezzeg az elektronikus szavazás, az jó lenne, de a pártok nem tudtak megegyezni benne. Venezuelában, az elmaradott és antidemokratikus országban elektronikus szavazás van. Zárás után - mint a pénztárgépből - előhívják az adatokat, és már küldik is a központba. Nem szamárháton, nem lóval, Interneten keresztül. Na ennyit arról, hogy ki a modern és ki a demokratikus!
Nyugdíj előtt
Elkeseredett olvasónk problémáját szeretném megosztani. Nyugdíj előtt áll, és egyik napról a másikra állás nélkül maradt. Nem ő tehet róla, tönkrement a cég. Vagy az is lehet, hogy nem ment tönkre, csak be akarták zárni. Eleinte nem keseredett el, gondolta, elhelyezkedik informatika-matematika szaktanárként. Végül is van 20 éves informatikai gyakorlata, tanított a felnőttképzésben. Jó, nincs pedagógus végzettsége, de nem osztályfőnöknek jelentkezik, nem nevelőnek, hanem egy speciális terület oktatójának.
Nos, mindez nem számít a hatalom, adott esetben az iskolaigazgatók szemében. Még az sem, hogy kedves olvasónk vállalná, hogy négy félév alatt elvégzi a pedagógiai kiegészítő szakot. Nem kell, és kész! Informatikusnak sem kell, mert ahhoz meg nyelvvizsgára lenne szüksége. Az senkit sem érdekel, hogy korábban hogyan dolgozott nyelvvizsga nélkül - most új időket élünk, új szabályok vannak. Az sem foglalkoztat senkit, hogy kis hazánk lakosainak többsége - sajnos - nem rendelkezik nyelvvizsgával, de még nyelvtudással sem. Kedves olvasónknak, aki önhibáján kívül veszítette el az állását, most, röviddel a nyugdíj előtt marad egy biztató perspektíva: vagyonőr lehet egy zavaros hátterű cégnél. És még valami! Olvasónk azt gondolta, hogy az MSZP tavaszi veresége fényt, illetve tanári állást hoz az életébe. Nos, nem hozott, az ő élete nem változott. A kapitalizmus április után is kapitalizmus maradt.
Miért vagyunk Afganisztánban?
Tudtad-e, hogy miért vagyunk Afganisztánban? A béke és a demokrácia biztosításáért, a jobb sorsra érdemes afgán nép megsegítéséért. Ha ezt elhiszed, ne is olvass tovább. Szóval, azt mondja minap az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), hogy baj van. Ez nem olyan kommunista szervezet ám, hanem tisztességes tőkés intézmény. Nos, szerintük van baj. Az idén 3968 tonna ópiumot állítanak elő Afganisztánban, ami 49 százalékkal kevesebb a tavalyi mennyiségnél, és a legkevesebb 2003 óta. Az ópium pedig, mint tudjuk, a heroin alapanyaga. Az pedig nagyon kell, mert valamivel el kell kábítani a világot.
Képzeld el, hova is vezetne, ha minden nyomorult józan ésszel átlátná nehéz helyzete okát. Heroint pedig nem termelnek akárhol. A világ herointermelésének 90 százaléka Afganisztánból jön. Mint tudod, ennél kevesebbért is öltek már embert, sőt indítottak háborút. A kábítószer nagy üzlet, nagyon nagy. A hadiipar és a gyógyszeripar mellett a legnagyobb. Az oroszok a földgáz-milliárdjaikkal elbújhatnak mögöttük. Az informatikáról, a high-techről, meg ilyenekről nem is beszélve. Afganisztánban mindhárom üzlet jelen van. A katonáknak fegyver kell, meg a terroristáknak is. Ez régi szép hagyomány a hadiiparban, hogy egyszerre szállítanak a front mindkét oldalán állóknak. Tuti üzlet! Aztán jön a gyógyszeripar is. Rengeteg embert kell évtizedeken át kezelni egy-egy afganisztáni kiküldetés után. A magyar katonák talán még nem tudják, de talán megkérdezhetnék amerikai társaikat. Az ópiumtermelés csökkenését is a gyógyszeripar fogja megoldani, mivel a mákot megtámadó betegségről van szó. És végül itt van maga a kábítószer. Mint látod, az első kettő bevételi forrás legális, szinte már tisztességes. A kábítószer már nem annyira, viszont annál nagyobb a haszon. Tudod, lehetne búzát is termelni, gyümölcsöt, fűszereket, és akkor talán az afgánok milliói is jóllaknának.
De kit érdekelnek az afgánok? Illetve, mit is mondok, nagyon is érdekelnek, hiszen a békéjükért, demokráciájukért áldozunk forintmilliárdokat és magyar katonák életét. Vagy talán a pénzért, a hadiipar, a gyógyszeripar, a kábítószer-kereskedelem hasznáért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése