Popa Györgyöt képviselővé választották Magyarcsanádon

Fantasztikus sikert ért el a Munkáspárt jelöltje, Popa György a március 25- időközi önkormányzati választásokon Magyarcsanádon. Az MTI olyan hírt közölt, amelyhez hasonlót már régen nem olvastunk. A 73 éves, de korát meghazudtoló frissességgel és lendülettel dolgozó agrárvállalkozó, aki mellesleg a Munkáspárt Csongrád megyei alelnöke, 290 szavazattal jutott be a testületbe.

A siker több szempontból is kiemelkedő. Gyuri bácsi az egyetlen jelölt volt, aki nem függetlenként indult, hanem nyíltan megmondta, hogy ő a dolgozó embereket képviseli, ezért ő a Munkáspárt jelöltje. A képviselő jelöltek közül ő volt a legnépszerűbb, ő kapta a legtöbb szavazatot. A képviselőjelöltséghez 13 kopogtató cédula kellett, Popa György tehát közel 23-szor több szavazatot kapott. A politikai siker része az is, hogy polgármesternek ismét Guba Istvánt választották, akit a Munkáspárt eddig is támogatott.
Bagi Mária, a település jegyzője elmondta az MTI-nek, hogy a választásra jogosult mintegy 1200 lakos 47, 46 százaléka adta le voksát. Az új, hattagú képviselőtestületbe három korábbi képviselő is bejutott. Így a függetlenek mellett ismét bizalmat szavazott a község az egyetlen munkáspárti jelöltnek is. Ő kapta a legtöbb, 290 voksot. A másfélezer lakosú községben a választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület január közepén feloszlatta magát a polgármester és a testületi tagok közötti ellentét miatt.
Gratulálunk, Gyuri bácsi! A kitartó munka, a falu életében való mindennapos részvétel, az elvhűség, a Munkáspárt eszméinek bátor és őszinte képviselete meghozta gyümölcsét.

MSZF: azonnali követelések a lakosság rohamos elszegényedésének megállítására

A Népi Gyűlés életről és megélhetésről - határozati javaslatok
Erélyes követelésekkel készülnek a kormány elé állni azon a Népi Gyűlésen, amelyet a Magyar Szociális Fórum rendez vasárnap a fővárosban "az emberéletekbe kerülő politizálásról". Várható követeléseik között szerepel, hogy a kormány azonnal állítsa le azoknak a kilakoltatását, akiknek nincs hová menniük, és vonja vissza a végrehajtóknak adott engedélyt 5050 lakás elárverezéséről március végéig - tudatták a szervezők szombaton a sajtó érdeklődésére.
A határozati tervben szerepel az is, hogy a rendőröket ne vehessék igénybe a kilakoltatásoknál, hanem csak az állampolgárok életének és biztonságának védelmében használhassák fel. Továbbá tegyék a rendőrség kötelességévé olyan elővigyázatossági intézkedések meghozatalát, amelyekkel elkerülhető, hogy kilakoltatásuk közben öngyilkosok legyenek emberek. Követelni készülnek a legszigorúbb hatósági fellépés elrendelését azokkal szemben, akik felelőtlen magatartásukkal, vagy szándékosan embereket kergetnek a halálba - áll a vasárnapi tanácskozás határozat-tervezetéről szóló előzetes tájékoztatásban.
A tervezet javaslatot tartalmaz a hitelkárosultak helyzetének átfogó megoldására, és azonnali követelésekkel áll elő a lakosság rohamos elszegényedésének feltartóztatására, így az alapvető élelmiszerek és az életben maradáshoz szükséges szolgáltatások (villany, gáz, víz) árára vonatkozóan. Kitér a közmunkások helyzetére és a megváltozott munkaképességű személyek megélhetésére.
A szervezők javasolni fogják a gyűlés résztvevőinek, hogy követeljék az ország politikai vezetésétől az Emberi Jogok Egyetemes Törvényéből fakadó kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Állandó bizottságot készülnek felállítani, hogy nyomon kövessék követeléseik teljesítését, és a kormánnyal tárgyaljanak.
Kiadta: MSZF SZK
Budapest, 2012. március 24. szombat

Nemzeti Eszközkezelő Alap: ki lesz a kiválasztott a devizahitelesek ügyében?

A Magyar Szociális Fórum csütörtökön arra kérte a kormányt, hogy nevezze meg azokat a személyeket, akik dönteni fognak, melyik devizahiteles maradhat lakbérlőként egykori saját lakásában, és melyik nem. A Szociális Fórum azért tartja szükségesnek a választ erre a kérdésre, mert a kormány keddi döntése alapján az idén mindössze nyolcezren részesülhetnek az eszközkezelő alapból, miközben a meghatározott kritériumoknak megfelelők tömege ennek több mint a tízszerese. Emiatt felmerül a kérdés: ki fogja eldönteni, ki maradhat és ki nem, ki lesz a kiválasztott.
Az MSZF szerint a program - az alap rendelkezésére bocsátott szűkös anyagi források miatt - lehetőséget ad arra, hogy a döntési helyzetben lévők az objektív feltételektől elvonatkoztató önkényes szubjektív szempontok szerint szelektáljanak a rászoruló családok között, azaz a döntéshozók visszaéljenek a helyzetükkel.
Az MSZF további kérdése: miért közpénzből finanszírozzák az idén nyolcezer, 2014-ig pedig további 17 ezer bérlakás állami megvételét, ahelyett, hogy a program költségeit magukkal a hitelezőkkel fizettetnék meg már realizált extraprofitjuk terhére. A Hitelkárosultak ugyanis sohasem tartottak igényt arra, hogy az adófizetők pénzéből orvosolják a bankok csalárd devizahitel-rendszeréből fakadó gondjukat, hanem arra tartottak igényt, hogy annyit kelljen visszafizetniük, amennyit ténylegesen felvettek, a tisztességes banki haszonnal kiegészítve.
Az MSZF arra is választ kért a kormánytól, mi lesz azokkal a közüzemi díjhátralékos családokkal, amelyeket önkormányzati lakásaikból készülnek kilakoltatni anélkül, hogy más lakhatást biztosítanának nekik. Ezeknek az embereknek a gondján csak úgy lehet segíteni, ha munkához juttatják őket és a megélhetésükhöz szükséges bérben részesülnek.
Ezzel kapcsolatban az MSZF azt kérdezi a kormánytól, milyen konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy a bankok végrehajtsák a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodásában foglalt "növekedési paktumot". Hiszen a jelzett megállapodás szövege nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget arra nézve, hogy a bankok növekedési pályára állítsák a magyar nemzetgazdaságot, kivegyék részüket a kormány egy millió új munkahely megteremtésére irányuló programjának megvalósításából, véget vessenek a megélhetési válságnak, és milliók elszegényedésének.
A decemberi megállapodásból - az MSZF szerint - inkább az olvasható ki, hogy a bankok többszörösen csökkenthetik adóbefizetéseiket, különböző jóváírásokkal és elszámolásokkal mentesülhetnek a rájuk rótt terhek nagy része alól.+++
Kiadta: MSZF SZK
Budapest, 2012. március 22. csütörtök

Magyarországon mélyül az egyenlőtlenség és növekszik a szegénység

Magyarországon mélyülnek a társadalmi egyenlőtlenségek, egyidejűleg növekszik a szegénység. Négymillió felé jár azoknak a száma, akik a létminimumnak számító 60 ezer Forint alatt élnek. A középosztálynak is mind nagyobb része küzd elemi megélhetési gondokkal - hívta fel a figyelmet a Magyar Szociális Fórum szerdán Ferge Zsuzsa szociológus egyik elemzésére.
A megélhetési válságról vasárnap Budapesten népi gyűlést tartó MSZF szerint az írásból kitűnik, hogy a legfőbb gond az alacsony foglalkoztatás és jövedelem. Ferge a "Márczius Tizenötödike - A nemzeti kiútkeresés" című alkalmi kiadványban közzé tett cikkében azt
írja, hogy a munkanélküliség a tanulatlanok, a cigányok, a kistelepüléseken élők, valamint a fiatalok között a legnagyobb. Az utóbbiaknak mindössze 20 százaléka tud elhelyezkedni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül 2012-ben Magyarországon mérték a legszűkmarkúbban a munkanélküli járandóságot: három hónapig folyósítják és legfeljebb a minimálbér összegét érheti el. A segélyek összege 25-42 ezer forint között mozoghat. A közmunkások nettó bére teljes munkaidő esetén is 47 ezer forint lehet, a korábbi 60 ezer helyett - írja.
A szociológus szerint fokozódnak az iskolával összefüggő egyenlőtlenségek is. "Hosszú ideje minden korosztály mintegy 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy semmilyen piacképes képzettsége nincs. Többségük funkcionális analfabéta, amikor kilép az életbe. Az új törvények, például a 16 éves korhatár, még távolabbra visznek a tudásalapú társadalom álmától. Az iskolarendszer tartósan képtelen arra, hogy tompítsa a gyerekek között induláskor tapasztalható társadalmi különbségeket. Az OECD-n belül messze nálunk a legerősebb a társadalmi indulás és iskolai eredmény kapcsolata. A tehetetlenség egyik oka az iskolai szegregáció és az ehhez kapcsolódó, nemzetközileg szokatlanul nagymérvű színvonalkülönbség az iskolák között. A hatékonyabb iskola két elengedhetetlen feltétele közül az egyik a kevésbé szelektív, kevésbé tagolt, a tanulók képességei, társadalmi háttere, származása szerint vegyesebb, integráló iskola, a másik feltétel pedig a társadalmilag és szakmailag megbecsült, szuverén és jól fizetett pedagógus. Ezeknek a feltételeknek a megteremtésétől is távolodni látszunk" - áll a cikkben.
Ferge Zuzsa végkövetkeztetése: "Tények alapján állítom, hogy a mélyszegénység és nyomor ma nagyobb Magyarországon, mint amit az ország forrásai indokolnának, a munkaerőpiac és az iskolarendszer torzulásai pedig a hozzánk hasonló fejlettségű és sorsú országoknál
súlyosabbak."  A kiutat a korrupció és a nem igazi prioritások miatt elherdálódó központi forrás előteremtésében, a politikai akaratban, és a polgárok szolidaritásában jelöli meg.
Máskülönben "fennáll a veszély, hogy alternatívák hiányában a globális gazdaság olyan lefelé menő spirálba kerül, amelynek motorja a protekcionizmus, a nacionalizmus és a populizmus" - írja véleményekre hivatkozva.+++
Kiadta: MSZFSZK
Budapest, 2012. március 21., szerda

Tanácsköztársasági megemlékezés Újpesten, 2012. március 20.

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 276.

Pólóháború

Le a Che Guevara-pólókkal, illetve pólósokkal, győzzenek a Mansfeld-pólósok! Nagyjából ezt a hírt tette közzé Dömötör Csaba, a Fidelitas elnöke az európai konzervatív fiatalok budapesti tanácskozása után. Remek gondolat, csak éppen a valósághoz nincs köze. Che, a kapitalizmus ellen lázadó és a szocializmusért életét adó forradalmár képét jó félévszázada viselik fiatalok újabb és újabb nemzedékei. Lech Walesa, Václav Havel vagy éppenséggel Mansfeld Péter a szocializmus elleni harcban szereztek nevet, csak éppen nem kerültek a pólókra. A fiatalok ösztönösen érzik, mi az igaz és mi a hamis példakép.

A budapesti tanácskozás részvevői közül egyébként senkin sem volt póló. Se antikapitalista, se antiszocialista. Semmi laza póló, semmi szocliberál pulcsi! Európa konzervatív fiataljai szépen kiöltöztek a budapesti találkozójukra. Jól szabott öltönyök, kiskosztümök, meg ilyesmik. Látszott, hogy volt gyerekszobájuk. Az Európai Néppárt ifjúságának vezetői a harmincas éveikben járó polgárok. Ebben a körben az egyetemi végzettség magától értetődő, sőt vannak, aki London, Dublin, Maastricht jobb egyetemein kaptak diplomát. Az én szívembe azonban irodavezetőjük lopta be magát, aki életének eddigi 27 éve alatt nem csak neves egyetemekre járt, de volt archeológus és operaénekes is.

Nos, a konzervatív ifjúság Budapestre jött, hogy hallgatván miniszterelnökünk biztató szavára, megismerjék a magyar alkotmányt, mielőtt nyilatkoznának róla. A legjobb tanárokat kapták segítségül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter személyében. Félretéve a humort, Orbán mellett ők azok a magyar vezetők, akik tényleg állták a sarat az elmúlt hónapok csatáiban. A fiatalokat sikerült is meggyőzniük, a záró nyilatkozatukban támogatták a magyar kormányt, elvárva persze, hogy az EU tanácsait is hajtsák végre. 

A magyar szervezők, ki tudja miért, a 4-es metró építéséhez is elcipelték a fiatalokat, akik zöme olyan helyről jött, ahol a metró pár száz évvel fejlettebb, mint a magyar. Nem mondom, Kádár is elvitte Brezsnyevet a metróba, ami azonban két dologban biztosan különbözött a 4-estől: szovjet kocsik jártak rajta, és főleg - már kész volt. Európa fiataljai viszont most páratlan élményben részesülhettek: megismerhették magát Vitézy Dávid urat, a Budapesti Közlekedési Központ 27 éves vezérigazgatóját, a polgári magyar ifjúság új jelképét. Vitézyt a pólókra! Előre magyar ifjúság! 

A Hadik-terv

Emlékszem, gyermekkoromban imádtam a Várban Hadik András szobrát. Nem tartozott az akkori kor idealizált hősei közé, de nem is tagadták történelmi nagyságát. Végül is, ő az egyetlen olyan magyar katonai vezető, aki elfoglalta Berlint. Igaz, mindez 1757-ben történt, mára elfelejtődött. Na, de most! A kormány új haditervvel állt elő, ezúttal a Hadik-tervvel. „Útjára indul a Hadik-terv, azaz a Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv, amelynek célja a magyar hadiipar újjáélesztése"-jelentette be a honvédelmi miniszter. Nagyon jó, okos gondolat. Olyannyira, hogy a Munkáspárt körülbelül húsz éve hirdeti. A hadiipar ugyanis a gyógyszeripar és kábítószer-kereskedelem mellett a legnagyobb biznisz a világban. A hadipar fejlesztéséhez azonban nem elég kardot rántani. Okos politikára és pénzre van szükség.

A szocializmus idején a magyar hadipar egyrészt a magyar hadsereg egyik fő szállítója volt, másrészt exportra gyártott. A Hadik-terv ugyan titkos, de könnyű kitalálni: ma sem lehet ez másként. Namármost, a szocializmus utolsó éveiben 120-130 ezer fős volt a hadseregünk. Most 15-20 ezer. A kettő nem ugyanaz. Ráadásul ma a magyar katonák jelentős része külföldön tejesít szolgálatot olyan eszközökkel, amelyeket a magyar ipar nem gyárt. A szocializmus idején a hadipar államközi gyártásszakosítási együttműködési egyezményekre épült. Mondjuk, mi gyártottunk löveget, páncélozott járműveket, híradástechnikai eszközöket, mások viszont harckocsikat, repülőket. Ma hol vannak ilyen egyezmények? A szocializmusban a hadiipar az általános nemzeti iparra, ráadásul állami tulajdonú nemzeti iparra épült. Ma nincs nemzeti ipar. A kormány most visszavette a Rábát, de ez még icinyke-picinyke ipar. A szocializmusban volt több olyan velünk bizalmas kapcsolatban álló állam, mely vásárolt a magyar termékekből. Ma hol vannak ezek a piacok? Végül, és nem utolsó sorban: a hadipar mindig állami beruházásokra épül. Hol vannak ezek a pénzek? Egyébként Hadik soha sem irányított nagy, összetett hadműveleteket, a hadigazdaság kérdéseivel pedig egyáltalán nem foglalkozott. Bátor, leleményes, robbanékony huszár volt. Bátorságra, leleményességre ma is szükség van, de főleg világos koncepciókra, és egyértelmű végrehajtásra.

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 275.

Az igazi ellenfél

Rengeteg levelet kaptunk az elmúlt napokban. Az emberek, bár látszólag nem érdeklődnek a politika iránt, azért tudják, hogy mire megy ki a játék... „Ugye, nem mennek az MSZP-vel, elnök úr? Csalódnék Önökben" - irta valaki. „Mesterházy menjen a fenébe, látszik rajta a hataloméhség, de nem fog neki sikerülni. Az lehet a dologban, hogy igazi ellenfélnek tartják a Munkáspártot, és félnek tőle" - üzente egy másik kedves levélírónk.

Nos, ez az! Ki is az igazi ellenfél? 1990-ben úgy alkották meg a választási törvényt, hogy a vita lehetőségét belevették. A választásokon országos listát állító pártok vezetői mérkőzzenek meg egyszer egymással a nemzeti televízió képernyője előtt! Aztán lassan minden megváltozik. Az országos listát állító pártokat csoportokba állítják, aztán csak a két esélyes vitatkozik egymással, aztán senki senkivel. Minden párt meg van győződve arról, hogy neki van igaza, s csak neki. A másikkal nem vitatkozni kell, hanem szétrúgni, elhallgatni, megsemmisíteni. Kialakul az új magyar „úri osztály" íratlan szabálya: a kommunistákkal és a szélsőjobboldallal nem vitatkozunk. Az úri osztály azonban ebben sem következetes. A Fidesz annak idején beengedi a MIÉP-et a parlamentbe, majd később az MSZP engedi be a szentélybe a Jobbikot. Kiderül, hogy az alapkérdéseket illetően nincs különbség a polgári pártok között. Egy igazi ellenfél van: a Munkáspárt. Igen, a Munkáspárt, amely nem egyszerűen a kormányt akarja megváltoztatni, hanem a tőkés rendszert. Azt a rendszert, amely a pénzt helyezi mindenek fölé, és nem az embert.

Kiütéses győzelem

A Facebookon ezrek értesültek arról, hogy szerénységem és Vadai Ágnes, az egykori MSZP-s honvédelmi államtitkár, manapság pedig a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja fog vitatkozni az MTV1 reggeli műsorában. Ezért már érdemes bekapcsolni a televíziót. Egész este kaptam a biztatásokat a karcagi munkáspártiaktól, akiknek - és velük együtt az egész karcagi dolgozó népnek - rengeteg kárt okozott már Vadai asszony. Még édesapám is lelkemre kötötte, hogy ne udvariaskodjak, itt az első menetben kiütéssel kell az ügyet elintézni. Nos, valamit megsejtettek. Illetve, dehogyis! A Gyurcsány-féle párt pontosan tudta, hogy ezt a párviadalt nem nyerhetik meg. Ma minden nap egyre több nehézséget hoz. A magasabb minimálbérről kiderült, hogy az adóváltozás miatt tulajdonképpen kevesebbet kapunk. Európa legmagasabb ÁFÁ-ját rárakták az egyébként is felháborítóan magas lakásfenntartási, fűtési és egyéb rezsiköltségekre. Fuldoklunk, és akkor jön a Demokratikus Koalíció azzal, hogy kövessük az IMF és az EU tanácsait, és akkor minden jó lesz. A Munkáspárt viszont világosan kimondja, hogy mindezért a tőkések, köztük például Gyurcsány úr a felelős. Ha változást akarunk, ha jobb életet akarunk, őket kell elzavarni! Nos, a vita elmaradt, Vadai asszony nem vállalta. Az MSZP sem. Az MSZP még azt sem vállalta, hogy a Munkáspárttal együtt mutassák őket. A végén maradt az, amit a nézők láttak. Az MSZP elmondta véleményét, majd megkérdezték a Munkáspárt elnökét. Szóval, lehet, hogy nem volt kiütéses győzelem. De szerintem a sportban, ha valaki nem jelenik meg a ringben csak azért, mert nem tetszik a másik haja színe, nem öt nyilvánítják győztesnek. 

Amikor a munkások összeállnak

A Baloldali Kerekasztallal kapcsolatos hercehurca sokak idegeit felborzolta. Pedig a képlet egyszerű. Az MSZDP kezdettől fogva a kapitalizmus mellett van. Szép a neve, történelmi melegséget is áraszt, de csak ennyi. Az osztályharcot nem vállalták, másutt nem kellenek, ezért odaálltak az MSZP mellé. A Vajnai-féle társaság a 2006-os választások előtt, amikor minden baloldali szavazat kellett az MSZP-nek, meg akarták szerezni a Munkáspártot. Nem ment nekik, erre csináltak egy másik pártot, jelentősen meggyengítve a Munkáspártot, és megfosztva a magyar dolgozókat attól, hogy a Munkáspárt bejusson a parlamentbe. Később már az MSZP-nek se nagyon kellettek. Az MSZP most megint megijedt. Hiába öltözik vörösbe, hiába szervez álosztályharcos éhségmenetet, attól nem lesz nyerőbb a dolgozó emberek szemében. Közeledik ugyanis az az idő, amikor - Szabó Ervin szavaival élve - „a munkások összeállnak, hogy munkájuk termékének nagyobb része jusson nekik, s erre a célra utakban és módokban egyeznek meg, hogy munkaerejüket drágábbra tarthassák." Nos, a Munkáspártnak nem az MSZP-vel, nem MSZDP-vel, nem a Vajnai-féle társasággal kell szövetségre lépnie, hanem velük, a munkásokkal. És ezt meg is tesszük.

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 274.

Nem minden a pénz

A belarusz diákok felkészültek, fegyelmezettek, udvariasak. Néhány éve ért a megtiszteltetés, hogy felkértek: tartsak előadásokat a Belarusz Állami Egyetemen Magyarországról, nemzetközi orientációnk tapasztalatairól. Az egyetem egyébként a világ ezer legjobb egyeteme között van, valahol az 500. és 550. hely között, nagyjából ott, ahol a magyar ELTE is van. Szép teljesítmény, különösen, hogy egyikünk se tartozik az angol nyelvterülethez. Na, de miért is tetszettek a diákok? Nos, rengeteget tudnak Magyarországról. Nem akarom bántani a magyar hallgatókat, de egy „Ki tud többet Fehéroroszországról?" versenyben aligha jeleskednének. A belarusz diákok nyitottak a másra, az újra. Rendszeresen hívnak meg különböző világnézetű előadókat. Hisznek abban, hogy saját életrendjük jó, ezért nem félnek a mástól. Fegyelmezettek a diákok. Senki sem késik el, nem csak a vizsga előtt tanulnak, évközben is. Persze, a rendszer is más. Az előadások mellett szemináriumok is vannak, ahol folyamatosan ellenőrzik a diákok munkáját. Belaruszban nincs bolognai rendszer. Nem is nagyon értik, hogy miként lehet öt tanulmányi évet két részre bontani. Az eredmény a fontos, a megszerezhető tudás. Előző nap egy neves programozó tartott előadást. Az Egyesült Államokban, a Szilícium Völgyben dolgozik. A belarusz programozói diplomával bárhol kaptam állást az USA- ban - mondta - matematikából, fizikából jobbak vagyunk, mint az amerikaiak. Ami jobb Amerikában, az a fizetés. De egy ismerettel ott is gazdagabb lett, amit a mai minszki diákok még egy kicsit kételkedve fogadtak: nem minden a pénz. Jön haza.

A kimaradt szó

A belaruszok értik a mi sorskérdéseinket. Két nemzet ugyanakkora lakossággal, hasonló történelmi múlttal. Mi a törökök és az osztrákok rabságában töltöttünk el évszázadokat, ők az orosz birodalom keretében. Mindkettőnknek két nagy csoportosulás, a Németország által vezetett Európai Unió és az Oroszország vezette Független Államok Közössége között kell boldogulnunk. A sorskérdések hasonlóak, a sorsválaszok - ha szabad egy új szót alkotni - már eltérőek. Sokan gondolják, hogy a sorskérdés az, hogy a nyugathoz vagy a kelethez tartozunk. Pedig ez csak egy választási lehetőség. Az alapvető kérdés az, hogy egy nemzet miként képes a leghatékonyabban kihasználni emberi erőforrásait. természeti adottságait, történelmi örökségét. Magyarország a kapitalizmus útjára lépett. A belaruszok nem akarják a kapitalizmust, de tudják, hogy tiszta formájában most a szocializmus sem menne. De működhet az állam értelmesen is, a többség érdekében. Nálunk a gyárakat privatizálták, ott megtartották állami tulajdonban. Nálunk a nemzeti ipar a múlté, ott erősödik. Nálunk a foglalkoztatottak száma 3,8 millió, Belaruszban 4.7 millió. Nálunk 462 ezer a munkanélküliek száma, ott 33 ezer. A reáljövedelem nálunk mínusz 3,5 százalék, és lefelé megy, a belaruszoknál plusz 9-10 százalék, és felfelé megy. Magyarországon a szegény és a gazdag közötti különbség, mint ég és föld. Belaruszban is vannak szegények, de a különbség összehasonlíthatatlanul kisebb. Budapesten megoldhatatlan gond hajléktalanság. Belaruszban segít az állam, mivel alkotmányában van egy szó, amelyet a magyarból kifelejtettek: „szociális jogállam". 

Nyelvi önvédelem

A minszki könyvesboltok kicsit szokatlanok egy budapesti érdeklődőnek. Nincsenek könyvpaloták, mint ahogyan hipermar­ketek sincsenek. A könyvesboltban köny­vet árulnak, s bármilyen furcsa, nem lehet bort, vodkát kapni, de még kávéház sem működik. Mármint a könyvesboltban. 

Könyv viszont van. Sok és jó könyv. Az ember itt szembesül azzal, hogy a belaruszoknak jóval nehezebb megőrizni függetlenségüket, mint nekünk. A magyar nyelv nem hasonlít egyik környező ország nyelvéhez sem, a nyelvi gyarmatosítás kizárt. A belarusz nyelv hasonlít az oroszra, sőt az évszázados kötődések miatt az emberek többsége oroszul beszél. Oroszul beszél, de belarusz. A szovjet idők sokat adtak a belarusz népnek, de igaz, ami igaz, a nemzeti nyelv visszaszorult. S, milyen érdekes! A Szovjetunió feloszlatása után a nemzeti nyelv igényét nem a nacionalisták vették zászlajukra, hanem egy mezőgazdasági állami gazdaság igazgatója. Akkor a 30-as éveiben járó Alekszandr Lukasenko ma Belarusz elnöke. 

A könyvesboltok pedig bőséggel kínálnak belarusz irodalmat. Köztük a 20. század klasszikusait, Janka Kupala és Jakub Kolasz müveit. De ott van a kortárs irodalom is. Vladimír Orlov történelmi témájú irodalmi esszéit meg is vettem. S, még valamit, amihez hasonlót még életemben nem láttam: egy mai belarusz krimit. A szerző, Viktor Pravdin nyomozó volt. ismeri a bűnözés világát. Ez azt jelenti, hogy ebben az országban tudatosan építik fel a nyelvi önvédelem vonalait, mert tudják, hogy ez a szellemi önvédelem része. 

A belarusz nép évszázadokon keresztül képes volt szellemét megvédeni mindenkivel szemben, legyen az lengyel, litván, orosz vagy német. Az USA és az EU vezetői ezért nem szeretik őket. Én pedig ezért szeretem és tisztelem e nagyszerű népet.

Thürmer Gyula blogja: Balszemmel 273.

Diplomácia amerikai módra

Háromezer munkatársa volt a Német Birodalom magyarországi nagykövetségének a háború alatt - mondta el sokszor nagyszerű gimnáziumi történelemtanárom, Kottay Feri bácsi, annak ecsetelésére, hogy a németek miként is irányították a függetlennek mondott Horthy-Magyarországot. A birodalmak - úgy látszik - egyformák. Az amerikai külügyminisztérium a múlt héten jelentette be, hogy a bagdadi amerikai nagykövetség létszámát csökkentik. Hát ugye, válság van, takarékosodni kell. És most, kapaszkodj meg! A nagykövetségen 2 ezer diplomata és 14 ezer technikai és biztonsági munkatárs dolgozik, az eltartásuk évi 6 milliárd dollárba kerül. Törökország, amely Irak legjelentősebb kereskedelmi partnere, mindössze 55 embert alkalmaz a nagykövetségén, akik közül tíznél kevesebb a diplomata. 

Hogy hányan dolgoznak a budapesti amerikai nagykövetségen, nem kötik az orrunkra. Mindenesetre a nagykövetség állományában van a Külföldi Mezőgazdasági Szolgálat (FAS), az US Kereskedelmi Szolgálata, a konzulátus, a Katonai Attaséi Hivatal, a Humánerőforrás Hivatal, a Védelmi Együttműködési Hivatal, a Politikai és Gazdasági Részleg, a Közkapcsolatok Részlege, a Regionális Angolnyelvi Oktatási Hivatal, a Közép-Európai Környezet védelmi, Tudományos, Technológiai és Egészségügyi Hivatal, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, a Nemzetközi Rendészeti Akadémia, és akkor még nem beszéltünk a nyilvános listákon nem szereplő intézményekről, mint az FBI, a CIA, a speciális katonai és egyéb szervek. S, mindez a függetlennek mondott Magyarországon, amely - az amerikai nagykövet szavai szerint - osztozik az USA-val a „transzatlanti értékekben". 

Rossz helyen vannak a disznók

Kisfiam, ne haragudj, nem olyan a fasírt, mint amilyen lenni szokott. A hús már nem a régi - szabadkozik édesanyám, pedig nem ő tehet róla. A magyar üzletek tele vannak húsokkal, amelyek valahol a világban valamikor bizonyára frissek voltak, de mire mi fasírtnak valónak megvesszük, csak halvány rózsaszínű, véres vizet engedő valamit kapunk. A hús a magyar emberek többségének a disznóhússal egyenlő. Nos, valaha volt belőle elég. Az 1980-as években jó 10 millió sertést tartottak országszerte. A feledékenyek kedvéért mondom: akkor szocializmus volt. Voltak állami gazdaságok, szövetkezetek, volt háztáji, ja, és volt sertés, meg hús is. Mára ebből alig 3 millió maradt. Pusztított a rendszerváltás, elvitte a sertések majdnem felét. Pusztított az EU-csatlakozás, amikor egy év alatt újabb egymillióval csökkent az állomány. Pusztítottak a kormányok 2004 után is, véget vetve még egy milliónak. Ennyire kevés sertés 60 éve, a második világháború pusztítása után volt. Miért? A szakemberek sorolják az okokat. Drága a takarmány, alacsony a felvásárlási ár. 400 forintos kilónkénti önköltség mellett 300 forintot adnak a felvásárlók. A kereskedelem meg ezer fölött adja el nekünk. Igaz! Sőt, igaz az is, hogy a külföldi hús éppen ezért olcsóbb, így a magyar üzletekben árult disznóhús 30 százaléka külföldről jön, évi félmillió disznó. A német tökések áldják a nevünket, hiszen ezekben a válságos időkben is csak úgy dőlnek Magyarországra a német húskészítmények. 

Igaz az is, hogy az EU szabályozása nem kis mértékben felelős. A hús ára lényegében a gabonához van kötve. A gabona a nyugati termelőnek a nagy támogatás miatt olcsó, a magyarnak a kis támogatás miatt drága. Az EU-ban a német, a francia meg a többi paraszt a saját földjén termeli meg a takarmányt, amit aztán feletet az állataival. Nálunk a rendszerváltáskor a kettőt elválasztották. Akinek van disznaja, annak nincs földje. Akinek van földje, az meg nem kínlódik a disznókkal. Nemzeti eszközökkel beavatkozni nem lehet, mert azt tiltja az EU. Így jár jól a német, a francia, a spanyol termelő, és így jár rosszul a magyar. 

A szakmai okokat sorolhatnánk órákig, van belőlük bőséggel. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy Magyarországon húsz éve tőkés rendszer van. Nem az számit, hogy mi jó nekünk, magyaroknak. Az számít, hogy miként lesz több haszna a tőkésnek. A falusi házakban ezért üresek az ólak. Ilyen árak mellett nem éri meg már disznót tartani. Az EU még azt is megmondja, hogy merre nézzen a malac, amikor levágják. Ráadásul munkánk sincs, a pénzünk is kevés. Megvesszük hát az olcsóbb húst, a külföldit, a rosszat, a gyenge minőségűt. Akaratlanul is tönkre tesszük önmagunkat, károsítjuk gyermekeink egészségét. 

Van itt disznó elég, mondta nekem egy öreg paraszt bácsi. A baj az, hogy rossz helyen vannak, nem az ólakban, hanem a parlamentben.

Hagyjatok minket élni! - kéri a Magyar Szociális Fórum a hatalomtól

"Hagyjatok minket élni!" címmel népi gyűlést szervez a Magyar Szociális Fórum a súlyosbodó megélhetési válság miatt, a létfenntartásukkal küszködő emberek érdekében - közölte Simó Endre, a fórum alapítószervezője szombaton.
A március 25-én (vasárnap) Budapesten tartandó megmozduláson azoknak akarnak szót adni, akiknek nincs miből megélniük, enniük, lakniuk, törleszteniük, emberhez méltóan élniük. Fel akarják emelni a hangjukat az élethez való legalapvetőbb emberi jog hazai folyamatos sérülése, a kilakoltatások és a fagyhalál, az otthonvesztés és az öngyilkosságok miatt.
Lakossági követelésekkel akarnak előállni a létfenntartásról, a foglalkoztatásról, az árakról és a bérekről, a közüzemi díjakról, az orvosi ellátásról, a közlekedésről, az iskoláról, a hitelek után fizetendő törlesztő részletekről, az otthonvesztésről és a lakhatásról.
A Magyar Szociális Fórum szerint Magyarországon több mint hárommillióan a létminimum szintje alatt élnek, egy-másfél millióan mélyszegénységben. További három millió ember pedig a létminimumot alig meghaladó szinteken tengődik mindennapi, tendenciájában súlyosbodó megélhetési gondokkal küszködik. A fórum azoknak a hangját akarja felerősíteni, akiket a politikai vezetés "roncstársadalomként" emleget, és akiknek a véleményét a "közszolgálati" média mellőzi a politikai vezetés számára kellemetlen szociális kicsengés miatt.
A tanácskozás nyitva áll minden olyan személy és szervezet előtt, aki és amely a demokratikus normák tiszteletben tartásával kész elősegíteni a 30-as évek óta Magyarországon példátlan megélhetési válság orvoslását. Bíznak benne, hogy a kormány is képviselteti magát.
A gyűlés végig nyitott a sajtó előtt is - tudatta közleményében az MSZF.
***
Időpont: 2012. március 25. (vasárnap) 11 óra
Helyszín: Budapest, VIII. ker. Baross u. 61. III. emelet
Tárgya: Lakossági követelések kormány elé terjesztése a létfenntartásról, árakról és bérekről, közüzemi díjakról, orvosi ellátásról, közlekedésről, iskoláról, a hitelek után fizetendő törlesztő részletekről, otthonvesztésről és lakhatásról.
Célja: Fórumot biztosítani a szabad véleménynyilvánításnak életről és megélhetésről, konkrét intézkedések követelése, hogy meg tudjunk élni.
Fel akarjuk emelni a hangunkat az élethez való legalapvetőbb emberi jog folyamatos sérülése (kilakoltatás-fagyhalál, otthonvesztés-öngyilkosság) miatt, az ellen, hogy a lakosság 60 százaléka minden eddiginél rosszabbul él. Konkrét kezdeményezéseket akarunk  megfogalmazni azok érdekében, akiknek nincs miből megélniük, enniük, lakniuk, törleszteniük, emberhez méltóan élniük.

Műholdat bocsát fel Észak-Korea

A lépéssel – amely az ENSZ BT 2009-es határozának megszegését jelenti – Kim Ir Szen születésének 100. évfordulóját ünnepli a kommunista rezsim.

NOL/MTI| 2012. március 16.

A KCNA hivatalos hírügynökség pénteki jelentése szerint a fellövést április 12. és 16. között hajtják végre. A phenjani hírügynökség hangsúlyozta: a műhold földmegfigyelő funkciót lát el, azaz teljes mértékben békés jellegű lesz, és arra is vigyáznak, hogy hordozórakétájának visszahulló darabjai véletlenül se csapódjanak be Észak-Koreán kívüli területre.
A nyugati hatalmak szerint azonban a kommunista állam a Kvangmjongszong-3 műhold felbocsátásával voltaképpen nagy hatótávolságú rakétát végez kísérletet. Így volt ez 2009 áprilisában is, amikor Észak-Koreából ugyancsak az útjára indítottak egy műholdat, de nyugati értékelés szerint valójában nukleáris robbanótöltet célba juttatására alkalmas rakétát tesztelt. Nyugati megfigyelők szerint a műhold nem érte el a világűrt, Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig kötelező határozatban tiltotta meg, hogy  a kommunista ország ballisztikus rakétákkal kísérleteket folytasson. Phenjan legnagyobb hatótávolágú rakétája, a Taepodong-2 az Egyesült Államok területét is eléri.
Dél-Korea a hír kapcsán provokációról beszélt, de aggályait fejezte ki Japán is. Az észak-koreai rezsim alig egy hónapja egyezett bele, hogy 240 ezer tonna amerikai élelmiszersegélyért cserébe felfüggeszti a nagy hatótávolságú rakétákkal folytatott kísérleteket.

Mit kíván a dolgozó ember ma? A Munkáspárt 12 pontja

Nácizás a Közgázon

http://nol.hu/redir/?url=http%3A%2F%2Fwww.noltv.hu%2Fvideo%2F4196.html

A nagy rendszerváltó pártok között (a Fidesz annak tartja magát) kell a bűnösöket keresni

Az 1990-es rendszerváltás nagyban különbözik az 1945-ös kommunista rendszerváltástól. Akkor sokkal könnyebb volt. Elvették a kevesek hatalmas vagyonát (földbirtokokra gondolok) és szétosztották a 80 % cselédsorban élő ember között. 4-5 hold föld jutott minden cselédnek, ahol tulajdonosnak érezhette magát és megtermelte a mindennapi betevőt.
A gyártulajdonosoktól elvették a gyárakat, így az ipari munkásság pedig a gyár tulajdonosának érezhette magát, hiszen a volt tulajdonost elzavarták és maguk közül választva vezetőt, dönthettek a gyár sorsáról.
Ennek bizony mindenki tapsolt! JOGOSAN!!! Hiszen a volt analfabéta cselédeket írni, olvasni tanították a szocializmusban, gyerekeiket főiskolákra, egyetemekre járathatták (valamikor ez csak a mágnások kiváltsága volt).
A nagy baj ott van, hogy a cselédszülő szégyellte a múltját! Elfelejtette elmondani gyermekének, hogy ha nincs szocializmus, soha nem lett volna pedagógus, jogász, közgazdász, mezőgazdász...stb.
Ebből adódik most, hogy ennyi elégedetlen ember van. Pedig semmi más nem történik, minthogy az emberek jó része visszakerül oda, ahonnan a kommunisták kihozták! A TEHÉN FARÁHOZ és AZ ÚJ TULAJDONOSOK CSELÉDJÉNEK!
Most ugyanis elvették a sokak tulajdonát és néhány ezer ember magántulajdonába adták. Erről szól a kapitalizmus. Ezt választotta a nép az 1989-es népszavazáskor. Felesleges tehát siránkozni.
Az elégedetlenség abból fakad, hogy a rendszerváltó pártok elfelejtették elmondani, hogy a rendszerváltás folyamatában a köztulajdont (legyen az mezőgazdasági vagy ipari jellegű) néhány ezer ember MAGÁNTULAJDONÁBA kell juttatni.
A valóság helyett tehát hiú ábrándot keltettek a társadalomban. Elhitették az emberekkel, hogy a szocializmus tönkretette őket azzal, hogy iskolai végzettséget, munkahelyet, betegségében ingyenes orvosi ellátást és táppénzt, öregségére nyugdíjat biztosított nekik.
Elhitették, hogy bűn volt az embereket saját lakáshoz juttatni, bűn volt biztonságot és soha nem látott közbiztonságot fenntartani.
(Jól emlékszem az akkori fórumokra: "nem engedik a piszkos kommunisták, hogy sztrájkoljatok a jogaitok védelme érdekében!" Vajon most engedik az újgazdagok?)
Ígéretet tettek a nagy rendszerváltók, hogy sokkal jobb soruk lesz majd az új rendszerben. Sokkal nagyobb szabadságuk. Mehetnek majd nyugatra! Csak azt nem mondták meg, hogy a széles néptömegnek erre nem lesz pénze. Nem, hogy nyugatra nem tud menni, de az ország másik felében élő gyerekét sem tudja majd meglátogatni!
A NAGY RENDSZERVÁLTÓK TEHÁT RENDESEN ÁTVERTÉK A NÉPET! SZERINTEM KÖZTÜK KELL A BŰNÖSÖKET KERESNI! A FIDESZ NAGY RENDSZERVÁLTÓ PÁRTNAK TARTJA MAGÁT.
Nagy Imre temetésén Viktor elmondta: " agyagba fogjuk döngölni a kommunistákat!"
Igen ez fontos volt ahhoz, hogy ő és egész családja komoly magántulajdont szerezhessen a közvagyonból. Apukának kőbánya, apósnak földek és komoly géppark, hiszen úgy is az övék lett a papa halála után. A piszkos kommunisták ezt nem engedték volna!
Mi is tehát akkor a bűn? Kit is kellene felelősségre vonni?
Meggyesit? Aki látta, hogy a FIDESZ törvényszegés árán is megkurtította a nyugdíjakat, a közalkalmazottakat teljesen leszegényítette? Őt kell felelősségre vonni, mert 50% béremelést adott nekik? Igaz, ők a pórnép kategória és nem a mágnások világa.
Gyurcsányt? aki felújította az iskolákat, óvodák, bölcsődék építését indította el (most folynak az átadások, új Széchenyi terv címszóval! hehehe), rendbe tetette a városközpontokat, aki megépítette az autópályákat....stb.???
Bajnait? Aki világ nagy politikusai által elismerten kezelte a válságot?
Vagy talán Viktorékat???
Akik bedöntötték a forintot, akik az adótörvényükkel milliókat károsítottak meg, akik felszámolják a demokráciát... stb.???
Igaz a földeket összeszedték és megalakították a tsz-eket, hiszen bebizonyosodott, hogy 5 hold föld nem biztosít 20. századhoz méltó megélhetést, hiszen 5 hold földhöz csak mázas padló jár és viharlámpa.
A tsz-ek viszont lehetővé tették a vidék fejlődését. Az egyszerű parasztemberek 3-4 szobás lakásokat tudtak építeni (jómagam is), autót tudtak venni, esetleg nyaralót építeni.
Engem így tett tönkre a múlt rendszer!!!
A gyermekeimet a mostani pedig úgy, hogy alig tudják fizetni a lakáshitelüket (éheznem, éheznünk kell, hogy ne veszítsék el a lakásukat). Ha nem segíteném őket a kommunista rendszerben megszerzett javaimból, bizony bajban lennének!
Ki is a hibás???
Szerintem az, aki a "ruszkik haza" és a "továrisi konyec" jelszavaikkal bedöntötték az orosz piacot, földönfutóvá téve a mezőgazdaságból élő vidéket! Az orosz piac elvesztésével ellehetetlenült a Magyar konzervipar, vele együtt a Magyar mezőgazdaság is.
Ki is hát a felelős???
Azok, akik a tsz-ek felszámolásával földönfutóvá tették a vidéki embereket. Akik miatt csődbe mentek a szirénhangoknak bizalmat szavazó mezőgazdasági vállalkozók. Akik miatt bedőltek a konzervgyárak, a háztáji állattartás, akik elindították a cukoripar felszámolását. És még sorolhatnám!!!
Ki is volt Antal József bizalmasa??? Kit hívatott halálos ágyához??? Viktort, Viktort, Viktort.
Kit is kellene lecsukni??? Antal Józsefet? Őt már lecsukta a teremtő.
A kérdés az, hogy Viktor azt hajtja-e végre, amit Antal mondott neki, vagy belevisz egy hatalmas egyénieskedést???
Mindenképpen bűnös!!! Cselekedetei ugyanis a Magyar nép megnyomorítását eredményezik!!!
Szívfájdalom nélkül hozatta meg az egykulcsos adótörvényt, amivel a társadalom 80 %-a rosszabbul járt. Az így okozott költségvetési hiány pótlására elvette a MNYP-akat a pórnéptől. Ezzel együtt veszélybe sodorta a széles néptömeg jövőbeni nyugdíj ellátását. Lecsökkentette a most nyugdíjba vonulók ellátását. Már csak 80%-a az elmúlt 23 év átlag keresetének. Megszüntette a Svájci indexálás lehetőségét. Már csak az infláció mértékével emelnek, ami sajnos a nyugdíjasok esetében reáljövedelem csökkenést eredményez. A mindennapi megélhetéshez szükséges dolgok, élelmiszer, energia...stb. 20-30%-al emelkedett, az átlagos infláció csak 4,5%-os.
(Minket nem érint, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára csökken. Mi már ezeket nem vásároljuk. Enni és fűteni, vizet fogyasztani, néha az autónkba tankolni viszont szeretnénk).
Ugyanakkor a baráti körének, talpnyalóinak több milliós havi jövedelmet biztosít. (Forr a vérem, ha arra gondolok, hogy Szíjártó havi fizetése több mint az én 41 év megfeszített munka után járó egész éves nyugdíjam!!!)
A média tanács tagjai nem végkielégítést kapnak majd 9 év után, hanem 1 évi adómentes teljes fizetést!!! Micsoda galádság ez???
Akkor valóban Viktor a nemzet megmentője??? Aki 2 hét alatt rendbe tette a közbiztonságot, aki megteremtette a "jólétet"??? aki ellopta a Magán Nyugdíjpénztári megtakarításokat, hogy csökkentse az adósság állományt, ami nem nagyobb, mint az európai átlag és sokkal kisebb, mint a japán vagy az amerikai államadósság?
Persze, hogy nem ezért vette el. Mit érdekli őt az államadósság? Az csak szépen hangzik és alkalmas arra, hogy visszamutogasson az előző kormányokra. A célja az volt, hogy meghálálja környezetének a mellette való kiállást! A haverok és kegyeltek jól jártak az 1 kulcsos adóval. 300-500 ezer Ft-tal/hó. Viktor talán 480 ezerrel? Nem emlékszem már
pontosan. A pórnép meg haljon éhen!
Az ígéret az volt, hogy az 1 kulcsos adó munkahelyeket teremt és fellendíti a gazdaságot.
LÁTJA VALAKI BÁRMELYIKET IS???
Mikor is kezdték a devizahitelekre rábeszélni az embereket??? 2000-ben.
Ki is volt akkor hatalmon??? A FIDESZ.
Ki is volt akkor a miniszterelnök??? Orbán Viktor.
AKKOR MOST MIRŐL IS BESZÉLÜNK???
Szerintem arról, hogy ez a kormány, a miniszterelnökkel az élen nem is a kormányzásra készült 8 évig, hanem a bosszúállásra (2002-ben ugyan is a Millenárison felhalmozott ünnepi menüt ki kellett dobni. Ez iszonyatos érzés volt számukra! Nem akarták hinni, hogy a nép nem hitte el a hazugságaikat, nem hittek a megvalósíthatatlan ígéreteiknek.
Akkor talán megesküdtek, hogy bármi áron is, de megbosszulják a nagy vereséget?
Gyűlölték a szocikat, mert a nép nem hitte el, hogy rosszabbul él, mint 4 éve. Azt sem hitték az emberek, hogy lehet 14. havi nyugdíjat osztogatni.
2010-ben viszont hittek nekik!!! Kár volt!!!

A Szolidaritás tüntetése az Országház előtt, 2012. március 10.

Lakossági SOS jelzések - a kormány nem válaszol

Budapest, 2012. március 13. kedd
A Magyar Szociális Fórum kedden arra kérte a miniszterelnököt és a kormányt, hogy válaszoljon azoknak az állampolgároknak, akik hozzájuk fordulnak életbevágóan fontos ügyekben. Az utóbbi időben sokan fordultak az MSZF-hez panasszal, hogy válaszra sem méltatják őket - áll az MSZF közleményében. A levélírók többsége azért kért segítséget, hogy ne lakoltassák őket ki, munkát kapjanak, meg tudjanak élni. A Szociális Fórum csokorba gyűjtött néhányat a legjellemzőbb lakossági üzenetek közül, amelyeknek küldői nem kaptak választ:
- "Többször írtam már a Kormánynak, Orbán Viktornak levelet, egyszer sem válaszoltak rá! Nagyon félek a végrehajtástól, a kilakoltatástól. Inkább az öngyilkosságot választom, mint hogy hajléktalan legyek. Felhívtam a miniszterelnök úr figyelmét arra, hogy a moratórium feloldása után tömegesen lesznek öngyilkosságok, mert az embereket lelkileg teljesen meggyötörték, és nem hogy segítenének rajtunk, még rúgnak is belénk. Kérem, segítsenek abban, hogy ne kerüljünk az utcára a fiammal és a szüleimmel együtt. A bankok és a
kormány között kellene ezt megbeszélni, hogyan segítsenek azokon, akiknek nincs munkája és nem tudják fizetni a törlesztést" - áll az egyik üzenetben.
- Egy másik azért kért segítséget, mert a végrehajtó mostanában fogja lefoglalni az ingatlanjukat, ingóságaikat, és édesanyja teljes jövedelmét. "Nem akarom elhinni, hogy ezt szabadon meg lehet tenni ebben az országban: gyerekeket, tanulókat lehet kidobni az utcára" - írta neki.
- "Az eredeti hitelfelvétel óta egyetlen hónapban sem volt késedelmünk, mindig pontosan teljesítettük kötelezettségeinket a Bank felé. Mára már az erőnk elfogyott, a kamatok fizetése nehézségekbe ütközik. Úgy érezzük, hogy a FIDESZ támogatóit a végtörlesztési törvény korlátozásaival büntetik. Aki akar és tud fizetni a mai világban, azt miért nem támogatja a Kormány némi törvénymódosítással?" - kérdezte egyikük a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz írt levelében.
- "A rögzített árfolyam most nagyon jó, de utána megint csak vissza kell fizetni a fennmaradó részt. A fizetésünk akkor simán elbírta azt a terhet, de a bérek nem emelkedtek akkora mértékben (ha egyáltalán emelkedtek), mint a hitelünk. Segítséget szeretnék kérni: Mit tegyen az, aki fizet és dolgozik szorgalmasan, és belerokkan és reménytelen az egész élete? Mindketten 30 évesek vagyunk, három gyermekkel. Nincs hová mennünk, ha kiraknak nehezen fölépített házunkból".
- "2007-ben vettünk fel 6,5 millió Ft hitelt, svájci frankban, 38 ezres törlesztővel. Most 9 millió Ft a tartozásunk, 85 ezret fizetünk havonta. Három kiskorú gyermekünk van, a hitel miatt teljesen ellehetetlenül az életünk".
- "Jó adós vagyok, minden hónapban fizetve lett a tartozás, én teljesítettem a lehetetlen feltételeket, de amit művelnek velünk, az már jogtalan haszonszerzés".
- "Egy hónap múlva szül a feleségem, és nem tudom lesz e hova hazahozni a gyereket, ha nem hosszabbítják meg a moratóriumot".
- "Teremtsenek olyan feltételeket, amelyek teljesíthetők és vissza lehet fizetni, amit felhasználtunk. Mi nem tehetünk arról, hogy összeomlott a gazdaság. Miért kellene nekem és mindenki másnak a következő 30 év kamatait és kezelési költségét is ezen az irreális
árfolyamon visszatörleszteni?"
- "Rendesen fizettünk, kb. 2 éve nem kaptunk a banktól egyenleget, havi elszámolást, értesítőt, kivonatot, semmit. Furcsálltam, de azt gondoltuk, minden rendben lehet. Ezután ért minket 2 hete a nagy meglepetés: ajánlottan jött egy utolsó felszólítás, aminek nem volt semmi előzménye, hogy 15 napon belül fizessük be az elmaradásunkat, 1,8 millió Ft-ot, különben mehetünk az utcára".
- "A férjem munkanélküli, én dolgozom egyedül, és van két kiskorú gyermekünk! A fűtés számla miatt már a bíróságon van a papír, lassan a víz is oda kerül! Végrehajtással fenyegetnek, de nem tudok ekkor összegeket egyszerre kifizetni! Segítsenek! Nekünk a két gyerek a legfontosabb és, hogy nekik mindig legyen enni valójuk!" - írta egy anya a kormányfőnek.
- "Kérem, kézírásával biztosítsa az embereket arról, hogy munkát ad, amiből fizethetik a lakásukat, és többé nem kell egyetlen családot sem molesztálni amiatt, hogy nincs jövedelme, és nem tud fizetni".
- "Engem és rajtam kívül még több százezer embert átvertek, becsaptak és jelentős kárt okoztak. Olyan összeget követel rajtam a Faktoring, amit még részletekben sem tudok teljesíteni".
- "Nekem 50.000-ről 120.000 ezerre emelkedett a törlesztőm. Novemberben munkanélküli lettem. December óta nem fizetek. Munka nincs, szociális segély nem jár, mert magas az egy főre jutó 'jövedelmünk', ami most 25.775 Forint (GYES és a Családi pótlék). Ha csak 25.650 lenne, akkor jogosult lennék Aktív korúak támogatására, ami most 22.800 forint. Na persze abból sem tudnám a hitelemet fizetni, de legalább lenne miből ennünk! Kérem, tudassák velem, kb. mennyi idő alatt veszik el tőlem a lakásomat" - kérdezte egy asszony az egyik hivataltól.
- "Heten vagyunk, köztünk két kiskorú gyermek, és két idős szülő. A megélhetésre már nem jut".
- "Fagyunk, kínlódunk, éhen halunk, számkivetetten szégyenkezünk, öngyilkosok lesznek többen, amikor minden ember érték."
- "Miniszterelnök úr! El kellene gondolkozni azon, hogy mi a célja! Mert hiszen az nem lehet cél, hogy a megújult Magyarországon mindenki hajléktalan legyen. Hogyan tud büszke lenni magára, miközben emberek, gyerekek éheznek, az élelmiszer árak a fellegekben járnak, a fizetések szart sem érnek. Önök pedig meg azt mondják, 47 000-ből meg lehet élni. Valahol csak a rezsi ennyi. Mit tudnak Önök az életről? Miért nem próbálnak megélni Önök a 47 ezerből".
- "Rokkantnyugdíjas vagyok, és a kilakoltatás pallosa a fejem felett. Még fizetem a közüzemi számláimat, de a törlesztő részletet nem bírom, olyan magas lett. Miért engedik, hogy a bankok ilyen magas kamatot meg egyéb költségeket felszámoljanak? Csodálkoznak, ha sokan inkább önkezükkel vetnek véget ennek a kálváriának? Én is ezen az úton vagyok. Lehet, választ sem fogok kapni. Már mindegy, legalább kiírtam magamból" - tartalmazza a legújabb üzenet.
A panaszosok kormányhoz küldött üzeneteiből összeállított csokrot az MSZF kedden elküldte a Miniszterelnöknek is.+++
Kiadta: MSZF SZK

A szolnoki MÁV-kórház elfekvő intézmény lesz?

Kedves Kolléganők, Kollégák!
Amennyiben visszaemlékeztek a keddi MSZOSZ-es rendezvényünkre, beszéltünk róla, az erőnk az összefogásban van, időszerű megtanulnunk élni vele, használni a közös célok érdekében, ha kell, nyomásgyakorlásra. Akkor még nem gondoltam rá, hogy ilyen rövid időn belül szükségünk lesz az összefogásra, az egymás iránti szolidaritás bizonyítására.
Most keresett meg a MÁV kórház szb titkárnője, hogy bajban vannak. A MÁV kórház léte, a kormány tervezett összevonása miatt veszélyben került, a jövőben, mint elfekvő intézmény működne tovább, ezáltal sorsa, a dolgozók munkahelye, megélhetése, megítélésük szerint veszélyben kerül.
Jövő héten szerdán (14-én) 15 órára demonstrációt szerveznek a MÁV kórház munkahelyük megmentése érdekében (helyszíne a MÁV kórház, Szolnok, Verseghy út). Kérlek benneteket, segítsük a demonstráció sikeres megvalósulását, mozgósítsuk erőinket, ezzel is segítsük bajban jutott kollégáinkat, a kórházban dolgozó munkavállalókat.
Bízom megértésetekben, abban, hogy sokatokkal találkozom 14-én. Sajnos én keddig (13-ig) távol vagyok a megyétől, az e-mailos, avagy telefonos üzeneteitek, megkereséseitek azért eljutnak hozzám.
Várom válaszaitokat, a várható létszámot, előre is megköszönve segítségeteket.
Üdvözlettel: Pintér Ferenc MSZOSZ képviseletvezető

Óvakodjatok a politikai kereszténységtől!

Bábel Balázs kalocsai érsek soviniszta jelenségeket érzékel Szlovákiában. Ő bizony keményen szóvá tenné, ha Magyarországon bármely népcsoportot üldöznének. Fabiny Tamás evangélikus püspök ugyanakkor a politikai kereszténység veszélyeire figyelmeztetett.

Czene Gábor| Népszabadság| 2012. március 10. 

„Jogunkban áll Krisztus-követőnek lenni!” – a Keresztény Demokrata Fórum egyesület egyházi méltóságok és kormánypárti politikusok részvételével rendezett tanácskozást. Még mielőtt valaki félreértené: a címnek nincs aktuálpolitikai üzenete, és nem tartalmaz olyan rejtett állítást, hogy idehaza valamely erő megkérdőjelezné a keresztény hívek jogát Krisztus követéséhez. Ifjabb Szalma Botond, az egyesület elnökének tájékoztatása szerint a szervezők csupán a figyelmet akarták felkelteni, aktivizálni a keresztényeket. A konferenciát megnyitó beszéd azonban némiképp áthallásosra sikeredett, mintha a keresztényeket nemtelen támadások érnék Magyarországon. „Minden, amit mondunk, és azt is, amit nem, felhasználnak ellenünk” – vélekedett ifjabb Szalma.
Az első blokk a politikusoké volt. Rétvári Bence KDNP-s államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ateizmus soha nem fogja legyőzni a hitet. Európának nem a világnézeti semlegességgel vagy a vallásszabadság korlátozásával, hanem a keresztény gyökerek megerősítésével kell fellépnie a muzulmán térnyeréssel szemben.
A kereszténységnek az a „harcos, radikális” megélése, amely a konferencia címében tetten érhető, konfliktusokhoz vezet, és nem a megbékéléshez – jegyezte meg Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselő. Elmondta, hogy sokat jelent számára az „imaháttér”, amely erőt ad az élet védelme érdekében, a prostitúció ellen folytatott küzdelméhez, valamint a nők, az anya- és bababarát szülészet támogatásához, vagy például ahhoz, hogy megmutathatta: „van kiút a melegbárból”.

A szintén fideszes Gulyás Gergely szerint a politikával szembeni eleve erős ellenállásnak a többszörösét váltja ki, ha valaki még kereszténységről is beszél. Javasolta: a keresztény politikusok cselekedjenek, de a lehető legritkábban hivatkozzanak a keresztény értékekre, mert a mostani közéleti viszonyok között ezek hiteltelenek.
A politikusok után egyházi vezetők következtek. A politika nem üdvözítő tudomány – állapította meg Bogárdi Szabó István református püspök. A XX. században eleget kaptunk üdvözítő politikusoktól, akik olyan programokat fogalmaztak meg, úgy gyűrtek maguk alá országokat és népeket, hogy közben üdvösséget ígértek. Megszámlálhatatlanul sok halott lett a vége. A politika – folytatta a református püspök – a gondviselés világába tartozik, arra való, hogy Isten teremtett rendjének fenntartása érdeké ben feltartóztassa a rosszat, előrébb vigye a jót. Ahol pártok, politikusok vagy mozgalmak üdvözítést ígérnek, ott „keresztény embernek nincs keresnivalója”. (A rend kedvéért: a konferencia protestáns felszólalói természetszerűleg a „keresztyén” kifejezést használták.)
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek egyike azoknak a katolikus vezetőknek, akik a közelmúltban kiálltak a kormány mellett, elítélték a „hazánk elleni támadásokat”. Felfogása szerint annak ellenére vállalni kell a médiaszereplést, hogy „roppant gyorsan kiforgatják az ember szavait”. Közéleti megnyilvánulásai szélsőséges reakciókat váltanak ki: „legújabban náci és fasiszta vagyok, mert azt mertem mondani, mi a rabtartóinknak a láncán úgy függünk, hogy adagolják a pénzt”.
A nemzeti tudat valamiképpen olyan, mint a só – fejtegette a katolikus érsek. Ha az ételben nincs só, akkor ízetlen. Ha egy országban nincs nemzettudat, akkor „tele vagyunk kozmopolita emberekkel, és attól rosszabb nincsen: akinek mindig ott van a hazája, ahol éppen jól megy a sora a kozmopolitizmusban”. Ha viszont nagyon sok só van az ételben, azaz borzasztóan sok a nemzettudat, akkor soviniszták leszünk. És akkor egy egyházat is képes megkörnyékezni az, ami például Szlovákiában látszik: „mindenben a szlovák gondolatot emelik ki”. Az érsek – feltehetően a felvidéki magyarság ügyére utalva – az ottani erőteljesebb egyházi fellépést hiányolta. „Ha Magyarországon bármely népcsoportot üldöznének, biztos, hogy szóvá tenném, keményen szóvá tenném” – közölte Bábel Balázs.
A rendszerváltáskor sokan őszinte szívvel keresték a kapcsolatot az egyházakkal, mások érdekből dörgölőztek – állapította meg Fabiny Tamás evangélikus püspök. A kompenzálási szándék és a túlbuzgalom, amely gyakran begyűrűzik a politikába, kontraproduktív a kereszténység számára. Ahogyan a politika számára is az. Pál apostol nem a győztesek, hanem a vesztesek, és nem az üldözők, hanem az üldözöttek oldalára állt – hangsúlyozta a „damaszkuszi útról” elmondott példázata kapcsán az evangélikus püspök. A keresztények helye nem a napos, hanem az árnyékos oldalon van. Együttérzést kell tanúsítaniuk az elesettekkel és bajbajutottakkal, nem pedig a hatalomban fürdőzniük.
Fabinyi Tamás felidézte, hogy a szocialisták kormányzása idején egy rádióinterjúban kijelentette: alig várja már, hogy egy konzervatív kormány kritikusa lehessen. Ezzel a mondatával – a politikai változások iránti igényén túl – a bírálat jogát is megfogalmazta. Hiszen ki mondjon kritikát egy keresztény-konzervatív színezetű kormánynak, ha nem az egyház embere?!
Európa újbóli evangelizálása lelki eszköz, sohasem járhat a politika és a vallás olyasfajta összekeverésével, amit a politikai kereszténység jelent. Az evangélikus püspök szerint a politikai és a közéleti kereszténység között óriási a különbség. A politikai kereszténységben – magyarázta – bizonyos mértékű intolerancia van, felsőbbrendűségi tudat és hódítási vágy, gyakori visszaélés a bibliai metaforákkal. Egészen a blaszfémiáig (istenkáromlásig) menően vissza lehet élni Isten nevével, az Istenre való hivatkozással.
„Ez a politikai kereszténység területe, amitől jobb óvakodni. De a közéleti kereszténység jogát senki nem veheti el az egyháztól sem, a politikusoktól sem” – mondta Fabinyi Tamás.